Az Úr fent van a szent helyén

Imádság:

Most szeretnék megállni, Krisztusom, Veled.

Kezemből mindent letéve megfogni kezed.

Szemedbe nézve látni önmagam:

Hogy munkámban kegyelmed üdvösség-terve van.

 Indíts Lelkeddel aztán újra el,

Vezess a célhoz engem: Aki Te leszel.

 Ámen (Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:

Ádámot legyőzte a Sátán, Jézus a Sátánt győzte le.

Az idő 3

…méghozzá idejében küldtem! (Jeremiás 26:5)

 A mai jeremiási Igében maga Isten mondja népének, hogy elküldte Igéjét, „…méghozzá idejében küldtem!” Isten becsületes Isten. Nem az utolsó percben esik be. Nem késik el. Az ember megtérését, szíve megnyerését türelemmel, nagy odafigyeléssel viszi véghez.

Isten jól él az alkalmakkal. Nem mondhatta Izrael akkoriban és ma sem mondhatja senki, hogy ne lett volna lehetősége már meghallani a hívó szót és az Úr felé idejében megtenni a lépéseket. Nem volt könnyű kor a Jeremiásé, alig hittek neki, de az idő őt igazolta.

Igen. Ma is lehet okoskodni, mint Jeremiás kortársai is az Isten által teremtett alkalmakkal kapcsolatosan. Ma is lehet modern szemlélettel az ellenkezőjét állítani ezeknek, de csak akkor, ha balga módon elfelejtjük, hogy az időt még mindig nem tartjuk a kezünkben. Különösen az alkalmak nem tőlünk erednek. S aki ezt alázattal felismeri, az hálás lesz Istennek azért, amit munkálni kész az életében, hálás lesz minden hallott Igéért, minden olyan emberi kapcsolatáért, s azért a számtalan gyülekezeti összejövetelért, melyen az Úr előtt lehettünk, melyeket hisszük, Isten készített el és adott nekünk.  (Berencsi Balázs)

Budapesti Sekina Gyülekezet

Morzsák az élet kenyeréből. Összegyűjtötte: Vida Sándor

A hit elhiszi, amit nem lát és az a jutalma, hogy meglátja, amit hisz. 

A nagy ÉN

"Ezen az alapon emelkedik a nagy ÉN-enek épülete: Önmaga körül való forgás, önérvényesítés, önhittség, önkímélet, öntetszelgés, önmaga keresése, önsajnálat, érzékenység, önvédelem, önelégültség, öntudat, önigazultság, öndicséret. Ezekből az anyagokból áll az épület." /Ruth Paxon/

Bob Gass: Amikor gondterhelt vagy (2)

„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6- Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt).

Mind találkozunk olyan időkkel, amikor választanunk kell a hit és az aggodalom között.

Az asszonynak, aki egy bántalmazó kapcsolat csapdájába került, választania kell aközött, hogy segítséget kér, kiszáll, vagy bennreked.

A fiatal, akire nyomás nehezedik, hogy drogokhoz forduljon, választhat, hogy megadja magát, vagy nemet mond, és továbblép.

Aki a halál miatt aggódik, olvashatja Isten igéjét, beszélgethet egy baráttal vagy egy tanácsadóval, vagy retteghet tovább.

 A Biblia azt mondja: „az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak” (Példabeszédek 28:1 Károli). Azt mondod: „Per pillanat nem érzem magam hú de bátornak”. A bátorság nem semmisíti meg az aggodalmat, hanem fölébe emelkedik!

Dávid azt mondta: „Várjad az Urat: légy bátor és ő megerősíti szívedet” (Zsoltárok 27:14 NKJ). Ha igaz ügyben jársz, és elkötelezted magad Istennek, akkor ő megadja a cselekvéshez szükséges bátorságot. De meg kell tanulnod szembenézni a félelmeiddel.

Ez jelentheti azt, hogy kiállsz azért, amiben hiszel, elintézel egy régóta halogatott telefonhívást, kimondod a véleményedet, elismered egy jellemhibádat, és kéred Istent, hogy segítsen megváltozni.

Azt nem szabad elfelejtened, hogy először mindig cselekedned kell, a növekvő önbizalom érzése csak azután következik. Valahányszor szembenézel az aggodalmaiddal, egy lépést teszel előre. De ha engeded, hogy az aggodalmad irányítson, akkor visszavonulsz a „biztonsági zónádba”, és úgy tekintesz magadra, mint aki nem tud megbirkózni az élettel.

 Íme egy nagyszerű tanács az élethez: bátran értékeld ki a helyzetet, számítsd ki, mi lehet a legrosszabb, ami történhet! Ha ezt el tudod fogadni, akkor érzed majd, hogy felszabadulnak az energiáid, és tudsz valamit kezdeni a helyzettel; még akkor is, ha a legtöbb, amit tehetsz az, hogy rábízod Isten szerető és mindenre képes kezére.

Hinni kell, küzdeni, teljes szívvel szeretni!

Hinni kell, küzdeni, teljes szívvel szeretni!

Noel Richards - Praise the Lord in all the earth

Jézus Krisztus Gyülekezetének: Bartha László

Jézus Krisztus Gyülekezetének: Bartha László

Júda Oroszlánja - Prófétai oldal, 2012. május 4., 9:21 ·

Kedves Testvérek!

Isten Szelleme indított, hogy újból olvassam át egy két évvel ez előtt kapott próféciát, amelyet imádatban kaptam. Használjátok, ha építőnek látjátok.

Üdv. Laci

Állj meg végre és figyelj Rám - mondja Isten Szelleme!

Ne a te elgondolásod szerint keress Engem! Tedd félre teológiádat és minden módszeredet, mert Engem nem lehet vallásos beidegződések alapján megtalálni.

Emlékezz Én Népem, hogy mit mondtam a samáriai asszonynak a kútnál.

...hidd el Nekem, hogy eljön az Óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát...

De eljön az óra és az most van, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya ilyeneket keres az Ő imádóiul.

Igen így van Én kedvesem. MOST van az idő a változásra! MOST van az idő Orcám keresésére! Ebben az időben hívom ki vallásos börtönükből azokat a fiaimat, akik megízlelték a mennyei dolgokat, akik ittak új boromból és megrészegedtek tőle. Ők ezt mondják: "ez kell nekünk!!!"

Őket nem tarthatja már vissza Egyiptom, és Babilon börtönei, hogy rabszolgaként éljenek amikor Én már megszabadítottam őket, és Királyságom szabad fiaiként ki - be járhatnak Tróntermemben!

Ők azok akik letették az életük minden területét, és teljes szívükből keresnek Engem az imádatban. Ők nem szépen faragott kövek, akikben az ember szeme gyönyörködhet. De nem is piramis vagy Bábel tornya épül belőlük, hanem az Én szellemi oltárom... az Én Templomom - mondja a Seregeknek Ura!

Ó Én Kedvesem! Én Szerelmesem! Véremen megvásárolt drága Gyülekezetem! Miért töltesz Velem oly kevés időt? Neked elég egy gyors randevú Velem? Pedig ha tudnád milyen közel vagy ahhoz, hogy áttörjön jelenlétem dicsősége és úgy jelenjek meg közötted amelyről mindig is álmodtál... Ó Én Kedvesem! Tudnod kell az igazságot, mert az Igazság megszabadít téged! Az igazság pedig az, hogy nem ismersz Engem úgy mint a te szerelmesedet! Mert ha így ismernél Engem, akkor önfeledten imádnál mint drága fiam Dávid, és nem az időt néznéd és nem a körülötted állókat. Ő nem csak tudta, hogy ki Vagyok, hanem át is adta magát teljesen ennek a szenvedélynek, mert ez az Én szenvedélyem volt az ő szívében! Ő az Én szerelmesem a mai napig. Nem érdekelte a körülötte állók véleménye.

Miért korlátozol be kedvesem? Ó ha szabadjára engednél szent gyűléseiden... akkor... igen akkor bemutatkoznék neked. De még nem ismersz így, azért félsz Tőlem, mint az a feleség, aki nem meri oda adni magát szerető férjének. Félsz Tőlem, ezért igyekszel kezedben tartani a dolgokat. Félsz Tőlem, hogy a meghatározott rendedet felborítom. Ezért szorítod magadhoz az időt, a hatalmat, a vezetést, az énekeidet, mert ez ad biztonságot neked és nem az Én jelenlétem. Arra kértelek, hogy énekelj Nekem új éneket, mert annyira szeretem látni amikor nem kapaszkodsz hamis biztonságot adó korlátaidba. Szeretem látni ilyenkor a szívedet, amikor nem a betanult slágereidet veszed elő amelyhez már nem kell szív, csak jó memória, és egy kis lelkesedés. Értesz Engem Kedvesem? De Én hűséges maradok hozzád! Eldöntöttem viszont, hogy új dolgokat hozok elő tárházamból. Új bort, és gondom lesz az új tömlőkre is! És ki akadályozhat meg benne? - mondja a Seregeknek Ura!

Megrázom a rostát Egyházamban! Megrázok mindeneket, és amit nem Én építettem összedől. Maradjatok Velem! Maradjatok Bennem, mert csak így haladhattok Velem. Legyél kész, Én Népem a gyors váltásra. Elég volt a beidegződésekből! Elég volt az elme kontrolljából! Én jövök! Azokat keresem akik készek Velem tartani, akik nem emberek tetszését és az állam elfogadását keresik, hogy elismerjék őket. Keressetek Engem mert jövök és bezörgetek minden közösségbe, ahol segítségül hívják Nevemet, és jutalmam Velem lesz!

"Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban: mert az idő közel van." Jel. 1,3.

Az Atya szívéből:

Bartha László

http://www.facebook.com/notes/j%C3%BAda-oroszl%C3%A1nja-pr%C3%B3f%C3%A9tai-oldal/j%C3%A9zus-krisztus-gy%C3%BClekezet%C3%A9nek-bartha-l%C3%A1szl%C3%B3/406678226020412

A prófétai beszédről

Készítette: Júda oroszlánja - prófétai oldal

Legyen világosság

Készítette: Júda Oroszlánja - Prófétai oldal

VAGYOK, AKI VAGYOK!

Készítette: Júda Oroszlánja - Prófétai oldal

Graham Cooke: Isten természete (The Nature of God)

Kenneth E. Hagin: Az ember teste

Készítette: Lisa Szanyel


Fontos felismerni, hogy mivel a tested nincs újjászületve, a testeden keresztül - az öt fizikai érzékszerved által - érintkezel e világgal, ahol sátán az isten (2 Kor. 4:4). Ezért kell neked, a belső embernek tenned valamit a saját testeddel. Ha hagyod, hogy a tested azt tegyen, amit akar, és az elméd azon gondolkodjon, amin akar, az ördög bejuthat az elmédbe és testedbe és uralhat téged. Gondolkodj el ezen.

Nem akar a tested helytelen dolgokat tenni?
Természetesen akar. Mindannyiunk teste akar, nem számít, mióta vagy megváltva, vagy mennyire vagy szellemileg fejlett, mivel a tested még nem lett megváltva. Van egy ígéretünk a testünk megváltására (1 Kor. 15:53). De ebben az életben nekünk kell tennünk valamit saját testünkkel, különben sátán kihasznál minket a testünkön keresztül. Az Írások utasítást adnak arról, hogy mit kell tenned a testeddel:

Fel kell ajánlanod a tested élő áldozatul Istennek (Róm.12:1).

Meg kell feszítened a testet,vagyis meg kell öldökölnöd a test cselekedeteit (Kol.3:5).

Tested a szellemi embered - a belsőember -, a valódi ember alá rendelve kell tartanod (1Kor.9:27).

Tiéd a tested feletti ellenőrzés, tehát képes vagy arra, hogy visszatartsd a tested attól, amit tenni akar. Isten azt mondta, hogy meg tudod tenni. Nem kell megengedned sátánnak, hogy testedet a hamisság fegyveréül használja (Róm.6:13).

Emlékezz, a Kolosse 1:12 azt mondja, hogy Isten "alkalmassá" vagy képessé tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban. Ez azt jelenti, hogy járhatunk a Szellemben, nem pedig a test szerint. Ez azt jelenti, hogy nem kell megnyitnunk magunkat az ördög kísértéseinek a testi természetünkön keresztül.

Ahhoz, hogy megértsd, hogyan engedelmeskedj Isten Igéjének a testeddel kapcsolatban, fel kell ismerned, az Írások különbséget tesznek az ember teste - a külső ember - és szelleme – a valódi, a belső ember - között.

Az ember testét "háznak" nevezi az Ige

Az Ige sokszor "háznak" nevezi az emberi testet. Tudnod kell ezt, mert gonosz szellemek lehetnek egy személy házában - a testében -, azonban legteljesebb értelemben a gonoszszellemek nem a személyben - nem a szellemében - vannak. Ez azért van így, mert az ember szellem, nem pedig test. 

Például, ha olyan házban laknál, melyben termeszek vannak, ez nem jelentené azt, hogy termeszek vannak benned. A ház csak az, ahol laksz, de neked magadnak nincsenek hangyáid.

Tehát, egy gonosz szellem megpróbálhatja kínozni a testedet, de ez nem azt jelenti, hogy gonosz szellem van benned - a szellemedben. 

Az Ige megerősíti azt a tényt, hogy az ember testét gyakran a "házának" nevezik. Amikor az ember fizikailag meghal, a teste hal meg, ő azonban még mindig él. Pál úgy utal a testre mint "földi sátorházra".

2 KORINIHUS 5:1,2,4.
1. Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk (az ember teste) elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökkévaló házunk (az emberszelleme) a Mennyben.
2. Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei HAJLÉKUNKAT;
4. Mert akik e SÁTORBAN (a testben) vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivel hogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felötözni,hogy ami halandó, elnyelje azt az élet.

A Biblia itt belső emberről és külső emberről beszél. A külső ember a földi házunk, a test. De van egy belső ember is, egy nem kézzel készített ház, az ember szelleme, ami örökkévaló. Pál beszél a külső ember és a belső ember közötti különbségről.

2 KORINIHUS 4:16:
Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról napra újul.

A szellemi ember vagy belső ember ugyanaz, mint a "szívnek elrejtett embere".

1 PÉTER 3:3,4.
3. Akiknek ékessége ne legyen külső (a külső ember vagy test ékesítése), hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való;
4. Hanem a SZÍVNEK ELREJTEIT EMBERE (a belső ember), a szelíd éscsendes szellem romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt. Pál szavaiból megérheted, hogy az ember teste különbözik a belső embertől.
1 KORINTHUS 9:27: (KJV)
Hanem megfékezem a testem és alávetem .AZT (a testemet), hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.

Pál "az"-nak nevezi a testét. Akkor ki az "én", aki a testét alávetettségben tartja? Ez a belső ember, aki új teremtéssé vált Krisztusban! Pál határozottan különbséget tesz az "az' - a teste - és az "én" - a valódi, a belső embere - között.
Pál nem azt mondta, hogy önmagát - a belső emberét - kell alávetnie, hanem azt, hogy a belső emberének kell uralnia a testét.
Az egyik fő terület, ahol a hívők - anélkül, hogy tudnának róla hozzáférési lehetőséget adnak sátánnak az életükhöz: az, hogy engedetlenek ennek az Igének.

Sátán kap egy talpalatnyi helyet az emberek életében azáltal, ha megengedik, hogy testük uralja őket; ahelyett, hogy lehetővé tennék az újjáteremtett szellemük számára, hogy uralkodjon és irányítsa a hústestüket.


Reszlet KENNETH E. HAGIN: GYŐZEDELMES GYÜLEKEZET c. konyvebol

Folyatatasa kov:
Tartsd tested a szellemed alá vetve

János Evangélium 4. fejezet: Jézus Először egy asszonynak jelenti ki magát (szerkesztett)

Ján. 4,1 Amint azért [észrevette, és] megtudta az Úr, hogy a farizeusok [jelentése: elkülönülő („szeparatista”), vagyis kirekesztően vallásos emberek zárt csoportja, szektája] meghallották, hogy Jézus [Héb. Jehosua = Jahve az üdvösség, a szabadítás; a megváltó) Józsué neve görög formában] több tanítványt szerez és merít (víz)be, mint János [jelentése Jahve kegyelmes],

Ján. 4,2 Jóllehet Jézus maga nem merítette (víz)be az embereket, hanem csak a tanítványai,

Ján. 4,3 Elhagyá Júdeát [jelentése: vallásos emberek szimbóluma] és elméne ismét Galileába [jelentése: a pogányok körzete]

Ján. 4,4 Ehhez Samárián [jelentése: őrtorony, őrhegy] kell vala pedig általmennie

Ján. 4,5 Megy vala azért Samáriának [jelentése: őrtorony, őrhegy] Sikár [jelentése: megkenés, felkenés] nevű városába, annak a teleknek [annak a birtoknak, annak a helynek] szomszédjába [vagyis a közelébe], amelyet Jákób [jelentése: aki a másik helyére lép] adott vala az ő fiának, Józsefnek [jelentése: megsokasítás]

Ján. 4,6 Ott vala pedig a Jákób forrása [vagyis a Jákób kútja]. Jézus azért, az utazástól [amelyet gyalog tett meg] elfáradva [úgy, ahogyan volt], azonmód leült a forráshoz [vagyis letelepedett a kút mellé]. Mintegy hat óra vala [azaz, dél felé járt az idő].

Ján. 4,7 Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!

Ján. 4,8 Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.

Ján. 4,9 Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó [vagyis júdeai] létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók [vagyis a júdeaiak ugyanis] nem barátkoznak [még csak nem is nem érintkeztek, szóba sem álltak] a samáriaiakkal.

Ján. 4,10 Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát [és tudnád], és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom! Te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.

Ján. 4,11 Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened [hiszen merítő edényed sincs], és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?

Ján. 4,12 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál [jelentése: aki a másik helyére lép], aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?

Ján. 4,13 Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:

Ján. 4,14 Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó [és örök életre szökellő] víznek kútfeje [és forrása] lesz őbenne.

Ján. 4,15 Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jöjjek ide [vizet] meríteni!

Ján. 4,16 Monda néki Jézus: Menj el, hívd [el] a férjedet, és jöjj ide [vissza]!

Ján. 4,17 Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, [ez igaz] hogy: Nincs férjem;

Ján. 4,18 Mert öt férjed volt, és a mostani, [akivel most élsz, az sem] férjed: ezt igazán mondtad. [és most igazat mondtál, ezt őszintén mondtad].

Ján. 4,19 Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.

Ján. 4,20 A mi (ős)atyáink ezen a hegyen imádkoztak [itt borultak le, és imádták Istent]; és ti [zsidók azonban] azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni [és Istent imádni] kell.

Ján. 4,21 Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra (vagyis bekövetkezik az az idő), amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok [majd Istent], az Atyát.

Ján. 4,22 Ti [samáriaiak] azt imádjátok, akit nem ismertek; mi [júdeaiak azonban] azt imádjuk, akit ismerünk: mert az üdvösség a zsidók (vagyis a Júdabeliek) közül támadt

[Más fordítás: mert a megmentés a Júdabeliek közül ered, hiszen a Júdeaiak közül való, aki a szabadulást hozza].

Ján. 4,23 De [közel az idő], és eljő az óra, [sőt már itt is van] és az most vagyon, amikor az igazi [a valódi] imádók szellemben, és igazságban [azaz: valóságban, vagyis – a Szent Szellem által adott –Igében] imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.

Ján. 4,24 Az Isten szellem: és akik őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban [azaz: valóságban, vagyis Isten Igéjében] imádják

Ján. 4,25 Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő, aki Krisztusnak [vagyis Felkentnek] mondatik [és Krisztusnak neveztetik]; mikor Ő eljő, megjelent [és hírül ad] nékünk mindent [és mindent tudtunkra fog adni].

Ján. 4,26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek.

Ján. 4,27 Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkoznak [és nagyon meglepődtek, amikor látták, hogy Jézus], asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel [vagy hogy mit akart tőle]? Vagy: Mit [és miért] beszélsz vele?

Ján. 4,28 Ott hagyá azért az asszony a vedrét [vagyis a vizeskorsóját], és elméne a városba, és monda az embereknek:

Ján. 4,29 Jertek, lássatok egy embert, aki megmonda nékem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?

Ján. 4,30 Kimenének [kitódultak az emberek] azért a városból, és hozzá menének [és odasereglettek hozzá].

Ján. 4,31 Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester [vagyis: Rabbi], egyél!

Ján. 4,32 Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok [és nem ismertek].

Ján. 4,33 Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?

Ján. 4,34 Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem [és teljesítsem], aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem, [és befejezzem azt a munkát, amivel megbízott].

Ján. 4,35 Ti nem azt mondjátok-é [amikor elvetitek a magot], hogy még négy hónap és eljő az aratás [ideje, és a betakarítás]? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat [a mezőket], hogy már fehérek [és készek, megértek] az aratásra.

Ján. 4,36 És aki arat, jutalmat nyer [és már most megkapja a bérét], és az örök életre gyümölcsöt gyűjt [és begyűjti a termést az örök (a természetfeletti) életre]; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.

Ján. 4,37 Mert ebben [az esetben] az a mondás [az a logosz: az a kijelentés] igaz [és valóságos], hogy más a vető, más az arató.

Ján. 4,38 Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok. [Más fordítás: Én azért küldtelek el titeket, hogy betakarítsátok azt a termést, amiért nem ti dolgoztatok. Mert mások dolgoztak vele, ti pedig learatjátok az ő munkájuk gyümölcsét].

 Ján. 4,39 Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett vala [és aki így tanúskodott], hogy: Mindent megmondott [és elsorolt] nékem, amit [valaha] cselekedtem.

Ján. 4,40 Amint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.

Ján. 4,41 És sokkal többen [jutottak hitre, és] hivének a maga beszédéért [az Ő logoszáért, Igéjéért],

Ján. 4,42 És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ üdvözítője [Szabadítója, Megváltója, és Megmentője], a Krisztus.

Ján. 4,43 Két nap múlva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába [jelentése: a pogányok körzete].

Ján. 4,44 Mert [bár] Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége [és nincs becsülete] a maga hazájában.

Ján. 4,45 Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, amit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.

Ján. 4,46 Ismét a galileai Kánába [jelentése: nádszál, nád; nádas] méne azért Jézus, ahol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember [egy királyi tisztviselő], akinek a fia beteg vala.

Ján. 4,47 Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala [mert haldoklott].

Ján. 4,48 Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.

Ján. 4,49 Monda néki a királyi ember [a királyi tisztviselő]: Uram, jöjj, mielőtt a gyermekem meghal.

Ján. 4,50 Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak [a logosznak, az igének], amit Jézus mondott néki, és elment.

Ján. 4,51 Amint pedig már megy vala, elébe jövének az ő (rab)szolgái, és hírt hoznak néki, mondván, hogy: A te fiad él.

Ján. 4,52 Megtudakozta azért tőlük az órát, amelyben megkönnyebbedett vala [vagyis hogy mikor lett jobban a gyermek]; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz [vagyis hogy előző nap délután egykor múlt el a láza];

Ján. 4,53 [Visszaemlékezett], és megérté azért az atya, hogy abban az órában, amelyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe.

Ján. 4,54 Ezt ismét második jel gyanánt tevé. [és ez volt a második csoda, amit tett] Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.

Friderika - Szent Szerelmed

Áldott napot

Minden ismerősnek, barátnak, és testvérnek.