Némely ember a pokol felé néz és azt reméli, hogy a
mennyországba jut. Miért nem mennek ezek az emberek a vízbe, mint a libák,
abban a hiszemben, hogy ők szárazak maradnak?
2015. július 10.
A TROMBITA, BILL BURNS:
Én népem, keljetek fel elszántan! Jöjjetek be teljesen a
királyságba, ami számotokra lett elkészítve; az Én királyságom; a dicsőség
királysága; az a királyság, ahol békét, örömöt és szeretetet találtok.
Fordítsátok a szíveteket a vándorútra. Utazzatok annak a teljességébe és
jóságába, amit már elkészítettem nektek. Ne engedjétek, hogy az ellenség
lebeszéljen róla! Ne hagyjátok, hogy hátráltasson! Gyertek; keljetek fel onnan,
ahol vagytok, jöjjetek elő, és vegyétek át azt, amit ebben az órában
cselekszem, mondja az Úr. Mert bizonnyal egy dicsőséges egyházat hozok elő a
földeteken, és az Én dicsőségem fog megnyugodni rajta, és meg fog nyilvánulni
az Én dicsőségem őbenne és őáltala. Gyertek és örvendezzetek, mert ez az Én
hatalmam napja; a nagy örömnek a napja; az a nap, amikor Önmagamat nyilvánítom
ki, nem csak a népem között, hanem a népemben és népem által is. Bátorítsátok
magatokat, és jöjjetek elő annak a megértésébe, hogy Én veletek vagyok és a ti
oldalatokon állok; soha nem hagylak el és nem távozom el tőletek. A jelenlétem
diadalban fog előre vezetni benneteket.
http://gyurinaploja.blogspot.com
Guti Tünde: VIHAR ELŐTT
„Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és
állass őrállót, amit lát, mondja meg.”
Ésaiás 21:6.
A tegnapi,
sokkoló hírek még zsonganak a fejemben... A közeli kis templom vasárnap reggeli
harangja áthatol a sejtelmes szürkeségen, ami a tájra telepedett. Különös
kontrasztot érzek, mert szinte áll a levegő.
Alacsonyra ereszkedett a szárnyaló
fecskék íve, az énekesmadarak itt-ott még felcsendülő dalocskája tompán verődik
a láthatatlanul vastagodó falba. Nehezebb a légzés. Valami vibrál a szem elől
rejtett rezgéshullámok között, ami a magasabb szférákban készülődik. Komor
felhői mögött már erejét gyűjti a vihar. Érezhető, ahogy szinte „kiszippantja”
az életenergiákat ez a monumentális jelenség.
(Lelkemben látom - s tudom, ennek
nincs köze viharhoz -, ahogy az óceáni árapály idején, ijesztően visszahúzódik
az az irdatlan víztömeg… Mély benyomást tesz rám ez a kép.)
Vészterhes, vihar
előtti, feszült csendet figyelhetünk meg a szellemi életben is. Kételyeket
ébresztő pápai bejelentések. Jogaikat kivívó homoszexuálisok és leszbikusok
pulpitus mögötti győzelmi mosolya. Menekültek és bevándorlók ügyét még békésen
tárgyalók végső megoldás híján tehetetlen felvetései. Félelmetes vírusok
elterjedése. A mesterségesen letompított emberi gondolkodás egyre inkább valami
központi hatalom (pl. média) általi irányítása. Az abszolút igazság
elferdítése, a törvények két lábbal tiprása. Mártírok tömegei…
„Vigyázó!
Meddig még az éjszaka, meddig még ez éj?” Ésaiás 21:11.
Valami visszaszívta a „parti
vizeket”, hogy nem dagályként, hanem cunamiként tüntesse majd el az Isten
kézjegyét már alig-alig hordozó társadalmakat. Láthatatlan erők gyülekeznek a
magasságban, és a Sátán legszörnyűbb mocskát öntik ki a világra a hazugság,
erkölcstelenség, gyűlölet és árulás formájában.
Kiáltó gondolatok kavarognak a
homlokok mögött, az őrzők felállnak, és lábukat megvetve fújják kürtjüket a
Sionon.
„Fújjátok kürtöt a
Sionon, és rivalgjatok az én szent hegyemen! Rémüljenek meg a föld minden
lakói, mert eljön az Úrnak napja, mert közel van az.” Jóel 2:1.
Ebben a nyomasztó időszakban (amit
elég zajosnak hallunk, és csak a később ránk törő csatazajhoz képest csendes)
feladatunk, hogy keressük, kutassuk az Írásokat, teljesen betöltekezzünk az
Igével, az Igazsággal, és minden testiességet, e földi gondolkodást elhagyva,
visszatérjünk mennyei Atyánkhoz, hogy Jézus Krisztus által új teremtményként
éljünk, egyedüli Megtartó Kősziklánkon állva a Szent Szellem közösségében.
Mert totális háború következik.
Minden eddigit felülmúló szellemi vihar. Ne kezeljük csupán unalmas frázisként,
hogy ne érjen felkészületlenül, mint az özönvíz a Noé idejében megromlott,
semmilyen figyelmeztetéssel nem törődő népeket!
„ És ha az igaz is alig tartatik
meg, hova lesz az istentelen és a bűnös?” I. Péter 4:18.
Elkerülhetetlen nyomorúság szakad a
földre. Nem csak ott, ahol eddig is borzalmakat élt át a lakosság, hanem
világszerte. Csak az állhat meg a tombolásban, akinek élő reménységként,
világító tűzként, fáklyaként ég szívében az Isten által beírt IGE!
„Mert nem félelemnek szellemét adott
nekünk az Isten, hanem erőnek, szeretetnek és józanságnakSzellemét.” II. Tim.
1:7.
Ha fellép a törvénytaposó (akinek
antikrisztusi szellemisége már mindenhol tapasztalható), csak azt nem tudja
megtéveszteni és uralma alá kényszeríteni, aki szenvedélyesen ragaszkodik az
egyedüli Igazsághoz, aki maga Jézus Krisztus!
De mivel hamis Krisztusok és hamis
próféták jelentek már meg tömegesen, Isten törvényétől elrugaszkodott
tévtanításaikkal, teljes erővel kell törekednünk még jobban megismerni Urunkat
a minket újjászülő IGE által, és a szívünkbe töltött Szent Szellem Jézus
szavaira emlékeztető tanácsaival!
„De mi nem vagyunk a
meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.”
Zsidók 10. 39.
Igyekezetünkben és harci
készültségünkben is legyünk azonban szüntelenül készen a tiszta evangélium
megosztására, s az irgalmasság gyakorlására, mert a szenvedők, özvegyek és
szegények iránti alázatos szolgálat az igaz istentisztelet!
„A ti szelídlelkűségetek ismert
legyen minden ember előtt. Az Úr közel!” Fil. 4:5.
Bátorítsuk testvéreinket, törődjünk
egymással, maradjunk meg békességben, szeretetben, szentségben és igazságban!
Isten mindent felügyel, és üdvösséget ad az Őt hűségesen szeretőknek.
Figyeljünk, vigyázzunk és imádkozzunk, legyünk mindvégig tántoríthatatlanok!
„Vigyázzatok,
atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen, gonosz szíve, hogy
az élő Istentől elszakadjon, hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a
ma, hogy egyikőtök se keményíttessen meg a bűn csalárdsága által!”
Ámen!
2015. június
28.
Guti Tünde
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/vihar-elott.html
2015. július 9.
Kolossébeliekhez írott levél. 4. fejezet: Isten nyitja meg az Ige ajtaját (revidiált)
Kol.
4,1 Ti urak, ami igazságos és méltányos, a ti
rabszolgáitoknak megadjátok, tudván, hogy néktek is van Uratok mennyekben*
*Az efézusi gyülekezetet is erre figyelmezteti az apostol: „Ti
is urak, ugyanazt cselekedjétek ővelük, elhagyván a fenyegetést; tudván, hogy a
ti Uratok is mennyben van, és személyválogatás részlehajlás,
kedvezés nincsen Őnála; [Más fordítás: Hasonlóképpen, ti is, akiknek szolgáitok vannak,
bánjatok jól velük, és többé ne fenyegessétek őket! Jusson eszetekbe, hogy a ti
Uratok, Jézus a Mennyben van! Ő azonban a ti szolgáitoknak is Ura, aki
mindenkit igazságosan ítél” (Eféz.
6,9).
Mert:
„Aki pedig igazságtalanul cselekszik, és igazságtalanságával
kárt tesz, azt kapja vissza, amit tett; és nincsen személyválogatás,
részrehajlás” (Kol. 3,25).
„Ugyanis:
Isten nem személyválogató, nem részlehajló” (Róm. 2,11).
„Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy,
hatalmas, erős és rettenetes Isten, aki nem személyválogató, sem ajándékot el nem
fogad, és akit nem lehet megvesztegetni” (5 Móz. 10,17).
„Azért az Úr félelme / tisztelete
legyen rajtatok, vigyázzatok arra, amit tesztek; mert az Úrnál, a mi
Istenünknél nincsen hamisság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel, vagy
vesztegetés elfogadása” (2 Krón.
19,7).
Hát
ezért: „Ne uralkodjál rajta kegyetlenül,
hanem tiszteld a te Istenedet” (3 Móz. 25,43).
Kol. 4,2 Az imádságban állhatatosak, kitartóak és éberek legyetek, vigyázván,
és őrködve virrasszatok abban
hálaadással;
Kol. 4,3 Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy
az Isten nyissa meg előttünk az ige ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát,
amely miatt most fogoly is
vagyok, amelyért bilincset is
viselek;
Kol. 4,4 Hogy nyilvánvalóvá, és világossá tegyem azt
úgy, amint nékem szólnom kell, ahogy
azt hirdetnem kell*
*Az apostol arra figyelmezteti a hívőket, hogy: „Szüntelenül imádkozzatok” (1Thessz. 5,17).
Mégpedig a Szent Szellem által: „Minden imádságotokban és
könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Szellem által. Éppen azért legyetek
éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért; és énértem is,
hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem
meg az evangélium titkát” (Eféz. 6,18-19).
Az
apostol ezt kéri a Rómabeli gyülekezettől is: „Kérlek pedig titeket atyámfiai, testvérek a mi Urunk
Jézus Krisztusra és a Szent Szellem szerelmére, tusakodjatok velem együtt az
imádkozásokban, énérettem Isten előtt. [Más fordítás: Urunkon, a
Krisztus Jézuson át és a Szellem szeretete által arra bátorítalak, és
buzdítalak titeket testvéreim, hogy Istennek mondott imádságaitokban küzdjetek
velem együtt, értem]” (Róm. 15,30).
És
kijelentést nyer az is, hogy az ima egyben harc is, ezért: „Álljatok hát elő
körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel,
- hogy készen állhassatok a harcra -
és felöltözvén a megigazultság mellvasába. És mindent, amit csak cselekesztek
szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván
az Istennek és Atyának Őáltala” (Eféz. 6,14.17).
„Testvéreim, így
imádkozzatok értünk is”
(1Thessz.
5,25).
„… hogy terjedjen az Úr
igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is” (2 Thess. 3,1).
„amelyért még
bilincseket is viselek, mint egy gonosztevő. Az Isten igéje viszont nincs
bilincsbe verve” (2Tim. 2,9).
Kol. 4,5 Bölcsen viseljétek magatokat* ismeret és
tapasztalat legmagasabb szintű, érett, megfontolt alkalmazásával a kívül valók** irányában, a jó alkalmatosságot*** az alkalmas / megfelelő időt áron
is megváltván****és kihasználva a lehetőséget, megragadva az
alkalmat, és Jézus életével kiszabadítva a bűn és a sátán rabszolgaságából őket*****
*Bölcsen viseljétek magatokat (szophia): a tudás, ismeret és tapasztalat legmagasabb szintű, érett, megfontolt
alkalmazásával.
**Kívül valók (exó):
idegenek.
***Alkalmatosság (kairosz):
alkalom, alkalmas / megfelelő idő.
****Áron is megváltván (exagoradzó): kihasználva a lehetőséget, megragadva az alkalmat, és Jézus vérével / életével kiszabadítva a bűn és a
sátán rabszolgaságából őket.
*****És így folytatódik a kijelentés: „Ezt pedig cselekedjétek, tudván,
és felismerve
az időt, hogy ideje már, hogy az álomból, a szellemi kábultságból felserkenjünk, és fölkeljünk.
Mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk”
(Róm. 13,11).
És: „Mivel az Úr félelme / tisztelete átjár bennünket, igyekszünk meggyőzni,
és
megnyerni az embereket, hiszen az Isten ismer minket…” (2 Kor. 5,11).
De arra is: „jól vigyázzatok, hogyan éltek, ne
esztelenül, hanem mint bölcsek: Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, és kihasználva
az alkalmas időt, mert a napok, és idők
gonoszok” (Eféz. 5,15-16).
És aki
hirdeti az Igét: „Szükséges,
hogy a kívülállóknak is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az
ördög csapdájába essen” (1Tim. 3,7).
„Ezt
pedig azért mondom, testvéreim, mert a hátralevő idő rövidre szabott” (1
Kor. 7,29) .
Kol. 4,6 A ti beszédetek a ti Igéitek mindenkor* azaz minden időben kellemetes, kedves; megnyerő,
elfogadható legyen, sóval,
vagyis a Szent Szellemmel fűszerezett,
és ízesített; hogy tudjátok, hogy kinek milyen választ kell adnotok**
*Mindenkor (pantote): minden időben.
**Maga a testté lett Ige mutat példát arra, hogy
hogyan kell hirdetni az Igét: „És mindnyájan… elálmélkodnak kedves beszédein, amelyek szájából
származtak, és
csodálattal hallgatták a gyönyörű szavakat, amiket mondott…” (Luk. 4,22).
Az Úr Jézus így figyelmezteti az Övéit: „… Legyen bennetek só…”(Márk. 9,50).
És hogy mit jelent a só, arról így szól a
feltámadott Úr: „…
monda azért nékik / a tanítványainak, és a
mindenkori Övéinek Jézus: Békesség néktek! Amiként engem küldött vala az Atya, én is
akképpen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így folytatva monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet” (Ján. 20,21-22).
Mert: „Vajon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember;
avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek, amiből hiányzik a lényeg, a belseje?” (Jób. 6,6).
Kol.
4,7 Minden én dolgaimat, és az én egész helyzetemet
megismerteti veletek Tikhikus, a szeretett atyafi, testvér, és hűséges, megbízható szolga
és rabszolgatársam az Úrban;
Kol.
4,8 Akit éppen a végett küldtem hozzátok, hogy megismerje a
ti dolgaitokat, és ti is megismerjétek
körülményeinket, és
megvigasztalja, és felbátorítsa a ti szíveteket, a ti bensőtöket.
Kol.
4,9 Onézimussal együtt megy, a hű és szeretett atyafival,
testvérrel, ki ti közületek való; minden itteni dolgot, mindent, ami itt történik, megismertetnek és tudatnak ők
veletek*
*Mert: „Tudtotokra akarom pedig adni, atyámfiai, testvérek, hogy az
én dolgaim, a jelen körülményeim, és helyzetem inkább előmenetelére, és
hasznára vannak az evangéliumnak, mert: az örömüzenet
előrehaladását, és terjedését szolgálják.
Annyira, hogy a Krisztusban ismertté,
és híressé lett az én fogságom a császári testőrség egész házában, az
egész pretóriumban és mindenki más előtt; Sőt: a többiek körében
is köztudomású lett, hogy bilincseimet Krisztusért viselem” (Fil. 1,12-13).
És hogy a
gyülekezetek megvigasztalódjanak, Tikhikoszt küldi hozzájuk az apostol: „Hogy pedig ti is
megtudjátok, mi van velem, és hogyan élek, mindent elmond nektek Tikhikosz, az
Úrban szeretett testvér és hű diakónus, akit éppen azért küldtem hozzátok, hogy
értesüljetek helyzetünkről, és megvigasztalja szíveteket” (Eféz. 6,21-22).
Mert az apostolt Jeruzsálemben
elfogták, és Rómába szállították, mint foglyot, de itt is a Krisztust hirdette:
„Mikor pedig Rómába megérkeztünk, a százados átadá
a foglyokat a testőrsereg fővezérének. Pálnak azonban megengedteték, hogy külön
lakjék az őt őriző vitézzel, katonával. Marada pedig Pál két egész esztendeig
az ő saját bérelt szállásán, és mindazokat befogadja vala, kik őhozzá menének,
akik felkeresték. Prédikálván az Istennek országát és tanítván az Úr Jézus
Krisztus felől való dolgokat teljes bátorsággal, minden tiltás, és
akadályoztatás nélkül” (Csel. 28,16.30-31).
Kol.
4,10 Köszönt titeket Aristárkhus, az én fogolytársam, és
Márk, a Barnabás unokatestvére, ki felől parancsolatokat vettetek: ha hozzátok
megy, és ha megérkezik hozzátok, fogadjátok őt szívesen,
Kol.
4,11 És Jézus, kit Justusnak is hívnak, kik a zsidók - a judabeliek - közül valók: csak ezek azok a munkatársaim
az Isten országában, akik nékem vigasztalásomra voltak. [Más fordítás: A zsidók közül
csupán ők munkatársaim az Isten országa hirdetésében, és építésében. Ők, akik
segítségemre szolgáltak, és mellém álltak]*
*De: „Azért kérlek, hogy ne csüggedjetek, ne veszítsétek
el bátorságotokat, és ne gyengítsenek el az én tiérettetek való nyomorúságaim,
az elszenvedett megpróbáltatásaim, szorongattatásom, és az üldözésem miatt,
amelyek néktek dicsőségetekre szolgálnak” (Eféz. 3,13).
És én: „Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el
fogok menni, hogy nemsokára magam is indulhatok hozzátok, és hamarosan
meglátogatlak benneteket” (Fil. 2,24).
Kol. 4,12 Köszönt titeket Epafrás, ki ti közületek
való, Krisztusnak szolgája, aki mindenkor küzd ti érettetek imádságaiban, hogy
megállhassatok tökéletesen és teljes meggyőződéssel, teljes bizonyossággal,
állhatatosan, célba érkezetten, megmaradjatok az Istennek minden akaratában. [Más fordítás: Azért imádkozom, hogy szellemileg érettek
legyetek, és minden helyzetben egészen biztosan tudjátok, hogy mi az Isten
akarata].
Kol. 4,13 Mert bizonyságot teszek ő felőle, hogy sokat
fárad, és keményen küzd érettetek és azokért, kik Laodiceában
és Jerápolisban vannak*
*És folytatja az apostol: „Úgy ahogy tanultátok
is Epafrástól, a mi Isten
szerinti szeretettel szeretett rabszolgatársunktól, aki hűséges, megbízható rabszolgája tiérettetek a Krisztusnak” (Kol. 1,7).
Epafrás
hű volt Urához az Úr Jézus Krisztushoz, és tanítójához, Pál apostolhoz, akivel
együtt szolgált, és aki nem hagyta őt el a fogságban sem: „Köszönt téged Epafrás, az
én fogolytársam a Krisztus Jézusban” (Filem. 1,23).
És
hogy mit tanultak Epafrástól, azt így jelenti ki a Szent Szellem: „Továbbá, Atyámfiai, amik
csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak
tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha valami nemes, ha valami
dicséretes, ezekről gondolkodjatok. Amiket tanultatok is, el is fogadtatok,
hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek
Istene veletek lesz” (Fil. 4,8-9).
Kol.
4,14 Köszönt titeket Lukács, ama szeretett orvos, a mi kedves barátunk, és Démás.
Kol.
4,15 Köszöntsétek az atyafiakat, a testvéreket, kik
Laodiceában vannak, és Nimfást, és a házánál összegyűlt kihívott gyülekezetet, eklézsiát*
*Ismét kijelenti a Szent Szellem, hogy a gyülekezetek házanként vannak,
és a szolgáló testvérek megbecsülésére hívja fel a szentek figyelmét: „És köszöntsétek azt a
kihívott gyülekezetet, eklézsiát, mely az ő házukban van….” (Róm. 16,5).
„Sokszor köszönt titeket az Úrban Akvila és Priszka a házuknál levő
gyülekezettel együtt” (1 Kor. 16,15-19).
És ez így volt Kolosséban,
és Filemonnál is: És így köszönti az apostol Filemont:
„…és a te házadnál való gyülekezetnek” (Filem. 1,2).
Kol. 4,16 És mikor felolvastatik
nálatok e levél, cselekedjétek meg, hogy a laodiceaiak kihívott gyülekezetében, eklézsiájában is felolvastassék, és hogy a
Laodiceából átveendő levelet ti is felolvassátok.
Kol.
4,17 És mondjátok meg Arkhippusnak: Vigyázz, legyen gondod a
szolgálatra, hogy betöltsed azt, melyre vállalkoztál az Úrban.
Kol.
4,18 A köszöntés a saját kezemmel, a Páléval, van írva.
Emlékezzetek meg az én bilincseimről, az én fogságomról! A kegyelem veletek.
Ámen. / A Kolossébeliekhez íratott Rómából, Tikhikus és Onésimus által /*
*A gyülekezetekhez írott
levekben a köszöntést saját kezűleg írja az apostol: „A köszöntést én Pál írom a
saját kezemmel, ami ismertető hitelesítő jele minden levelemnek. Így írok”
(2 Thess. 3,17).
„A köszöntést a saját
kezemmel írtam, a Páléval.
Ez a sajátkezű üdvözletem: Pál” (1 Kor. 16,21).
„Látjátok, mekkora betűkkel írok néktek a saját kezemmel!” (Gal. 6,11).
És teszi ezt a hamis tanítók miatt, ahogyan erről több
gyülekezetnek is ír: „hogy ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat, és ne
rémítsen meg benneteket sem valamely szellemtől származó kijelentés, sem a mi
nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított, és
állítólag tőlünk érkező levél…” (2
Thess. 2,2).
NEM FÉLEK az ellenségtől!
Magasztallak Úr Jézus, és nem félek, mert felfegyverkezve jöttem ki Égyiptom
földéből - e világból - (2Móz.13,18) beteljesítve a Te
igédet, felvettem az Isten minden fegyverét:
körülöveztem derekamat igazlelkűséggel és felöltöttem az igazság
mellvasát - megvallva, hogy Úr Jézus Krisztus Te vagy az én igazságom -
felsaruztam lábaimat a békesség evangéliumának készségével; az üdvösség
sisakját tettem fejemre, és felvettem a hitnek pajzsát és a Szellem kardját,
amely az Istennek beszéde. (Eféz.6,14-17)
Nem kell félned
Ha az Úr elhív bármilyen feladat végzésére, és nem kell
emberekhez futni, hogy imádkozzanak, hogy el tud végezni a rád bízott
feladatot, mert azt mondja az Úr: Minden feladathoz én az Úr adom a Szent
Szellemet, és én töltelek be a bölcsesség Szellemével. (2 Móz. 28,3)
Bízzál az Úr Jézusban!
Kőszikla
Ő! Tettei tökéletesek, mert minden útja igazságos. Hűséges Isten, nem csalárd,
hanem igaz és egyenes Ő” (5Móz 32,4)
C.S.Lewis: Az üdvösségről
Nem az emberiségnek kell elfogadni az üdvösséget, ez túl
általános, hanem neked. A te szemeiddel
kell meglátnod Őt!
Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
A Golgota volt Jézus színpada, a Kereszt a szószéke; erről a saját vérével
megpecsételt helyről hirdeti az üdvösséget, a vétkek bilincseitől a
szabadulást, a betegségektől való gyógyulást, és az örök életet mindenkinek,
aki hisz neki. Nincs senki, aki megfosztható lenne e páratlan örömhír
áldásaitól. „A keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek,
de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.” (1Kor 1,18) REINHARD BONNKE
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)