2014. április 5.

Oswald Chambers: ISTEN ERŐS KÉNYSZERÍTÉSE

"Íme, felmegyünk Jeruzsálembe..." (Lk 18,31).

Jeruzsálem Urunk életében az a hely, ahol Atyja akarata iránti engedelmessége elérte a tetőfokát. "Nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem" (Jn 5,30). Ez az egy uralkodó törekvés végigkísérte egész életén és semmi, sem öröm, sem fájdalom, sem siker, sem sikertelenség nem tudta céljától eltéríteni. "Szilárdan elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe" (Lk 9,51).

Mindenekelőtt arra a nagy dologra kell gondolnunk, hogy felmenjünk Jeruzsálembe, hogy teljesítsük Isten tervét, nem a magunkét. A természeti, testi embernek vannak kitűzött céljai, de a szellemi életben nincs saját célunk. Ma sokat beszélnek a Krisztus melletti döntésről, elhatározásokról, hogy keresztyénné legyünk, de az Újszövetség Isten kényszerítését helyezi előtérbe: "Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket" (Jn 15,16).

Isten a mi tudatos elhatározásunk nélkül vett fel minket terveibe, nem saját döntésünk alapján. Nem tudjuk felfogni, mi Isten célja, sőt minél tovább megyünk, annál bizonytalanabbnak látszik. Csak azért látszik úgy, mintha Isten célt tévesztett volna, mert mi rövidlátók vagyunk, nem látjuk az Ő célját. Új életünk kezdetén saját elképzeléseink vannak Istennek velünk való céljáról: "Arra választott, hogy ide vagy oda menjek", "elhívott erre a különleges munkára". Elmegyünk és végezzük azt a munkát, mégis továbbra is ott van Isten kényszerítése. Nem a munka a lényeg, amit végzünk, semmiség az egész - csak állványozás Isten nagy terveihez képest. "Maga mellé vette a tizenkettőt..." Ő folytonosan magához fogad minket. Nagyobb valóság ez, mint amit eddig láttunk.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből


http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/

Szól a gyenge hős vagyok

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Utasítsd vissza, és ne hagyd, hogy a félelem és a megfélemlítés visszatartson attól, hogy átlépj az ajándékaid és az elhívásod következő fázisába. Az ellenség azt akarná, hogy leragadj azon a helyen, ahol nem vagy biztonságban, de Én hívlak téged, hogy legyen bizodalmad Bennem, mondja az Úr, hogy erővel ruházlak fel minden szükséges dolog megcselekvésére. Én vagyok a te erősséged és pajzsod. 

Zsoltárok 28:7 Az Úr az én erőm és pajzsom, Őbenne bízott szívem és Ő megsegített; örvendve örvend felette szívem és énekemmel dicsérem Őt.

http://gyurinaploja.blogspot.com


Az utolsó időkben az eklézsia

 „Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok; És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak igéje” (Ésa. 2,2-3)


Reinhard Bonnke: Az Úr Jézus visszajövetele

 Az utolsó alkalommal, amikor a világ látta Jézust, egy ácsot látott egy keresztre felszögezve, megtörten, vérzőn, eltorzult arccal. Akik látták, az arcukat undorral fordították el tőle, nem sejtve, hogy éppen az ő üdvösségüket viszi véghez. Legközelebb, amikor látni fogjuk Őt, dicsőségben fog visszatérni, fénye mindent túl fog ragyogni, és arcának megpillantása mindenki mást el fog homályosítani. 

Kenneth Copeland: Légy áldás!

Zsolt 35,27 mindazok, akik gyönyörködnek az én igazságomban, és örömük van az én megigazításomban, kiáltsanak örömért, és legyenek boldogok, és szüntelenül mondják: legyen az Úr felemelve, aki gyönyörködik az Ő szolgáinak Isten áldásaiban bővölködő (prosperáló) életében. (Amplified Bible)

Ha a hagyományos vallás azt tanította neked, hogy Isten szegénynek, és elesettnek akar látni, jó hírem van számodra. A Biblia azt mondja: Isten örül a te bővölködésednek. Isten azt akarja, hogy prosperálj!

Nemcsak pénzügyi, de minden területén az életednek... Szellemedben, lelkedben és testedben.

Mindegy, hogy hol vagy, hogy ki vagy, Isten azt szeretné látni, hogy megszabadultál minden nehéz, visszahúzó helyzetedből.

Miért? Azért, mert szeret téged, és egy feladatot szán neked. Azt akarja, hogy segíts betölteni az emberek szükségeit. És Ő elég bölcs ahhoz, hogy tudja, amid nincs, azt nem adhatod tovább. Ha éppen anyagi életed hever romokban, nem segítheted az evangélium munkáját, vagy nem tudsz ételt venni a szegényeknek. Nem tudsz betegekért imádkozni, betegekre vetni a kezeidet, ha éppen kórházi ágyban fekszel súlyos betegen. Nem tudsz örömöt vinni mások életébe, ha éppen depresszió tart fogva. Nem! Áldottnak kell lenned, hogy áldás lehess.

Ha valóban Isten gazdagságát akarod megtapasztalni, döntsd el magadban, hogy áldás leszel mások számára. És még mielőtt ráébrednél, sokkal több áldást fogsz kapni Istentől, mint amiről valaha is álmodtál.

Épp ez történt velem is. Elhatároztam évekkel ezelőtt, hogy leginkább adó szeretnék lenni, kifejlesztettem egy adakozó életmódot. Ma szó szerint azért élek, hogy adjak. S nem érdekel, hogy mit gondolsz, de Isten vagonszámra önti rám az áldásait!

Ő ugyanezt megteszi veled is, ha az Ő szolgájává válsz – ha a pénzedet, idődet, szeretetedet mindazokra öntöd, akik rászorulnak. Légy adakozó – és Isten gyönyörűségét leli abban, hogy bővölködő légy!

Fordította:Orbán Tibor
KCM engedélyével

Olvasásra javasolt Ige:
1Móz 12:1 És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok néked.
1Móz 12:2 És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
1Móz 12:3 És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
1Móz 12:4 És kiméne Ábrám, amint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős vala, mikor kiméne Háránból

1Móz 13:1 Feljöve azért Ábrám Égyiptomból, ő és az ő felesége, és mindene valamije vala, és Lót is ő vele, a déli tartományba.
1Móz 13:2 Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és arannyal.
1Móz 13:3 És méne helyről helyre délfelől mind Béthelig, oda ahol először vala az ő sátora, Béthel és Hái között.
1Móz 13:4 Annak az oltárnak helyére, melyet ott elsőben készített vala: és segítségül hívá ott Ábrám az Úrnak nevét.



Szeretet-Közösség


Keresztény szépségportál

Az emberek nagyon sokat tudnak egymásról, és nagyon keveset önmagukról. Könnyen megítélnek másokat, de nehezen önmagukat.Gundel Takács Gábor

www.keresztenyszepsegportal.hu


- TE ERŐT ADSZ -

Táplálkozz az igével 2 - A tized 340. rész

2014. április 4.

Ige: Az EVANGÉLIUM!

 „Csodálkozom, hogy Attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más, azaz mássá tett, megváltoztatott* evangéliumra hajlotok, és a mássá tett, megváltoztatott, kiforgatott evangéliumhoz pártoltok át.

Holott nincs más Evangélium, nincs másik örömüzenet. De némelyek zavarnak, és megháborítanak, zavarba ejtenek, nyugtalanítanak titeket, és el akarják ferdíteni* el akarják változtatni és forgatni a Krisztus evangéliumát** (Gal. 1,6-7)

*Ferdít: (metasztrephó): megváltoztat, kiforgat, megcáfol, átváltoztat, átalakít.

**Mert a zsidók - a júdeaiak - el akarják téríteni, és a törvény alá akarják vinni a Krisztusban szabadságot nyert hívőket: „Némelyek pedig, kik Júdeából jöttek alá, így tanítják vala az atyafiakat: Ha körül nem metélkedtek Mózes rendtartása szerint, nem üdvözülhettek” (Csel. 15,1)

 De a jeruzsálemi apostolok és vének megírják a Galáciában élő hívőknek, hogy ezeket az embereket nem ők küldték: „...meghallottuk, hogy közülünk egyesek megzavartak titeket, és szavaikkal feldúltak benneteket - pedig mi nem adtunk nekik megbízást” (Csel. 15,24)

 Pál apostol pedig elmondja, hogy: „...aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az” (Gal. 5,10)

Az Úr Jézus így figyelmezteti az övéit: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok kovászától!” azaz: „ ... a farizeusok és sadduceusok, vagyis: a vallásos szekták embereinek tudományától őrizkedjetek” (Mt. 16,6.12)

Isten már az általa küldött prófétákon keresztül így szól népéhez: „Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak fecsegését, akik néktek prófétálnak, és ne engedelmeskedjetek nekik, mert elbolondítnak titeket. Hiábavalóságot szólnak, és hiábavalóságba vezetnek, haszontalan, céltalan dologba visznek. Ők az ő szívüknek látását szólják, nem az Úr szájából valót. És az Úrnak terhét, vagyis üzenetét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét, üzenetét” (Jer. 23,16.23) .



Áldjad lelkem Őt!

Joyce Meyer: A múlt kezelése

Vida Sándor: Mézcseppek

- Ha a helyes irányba fordultunk, csak annyi a dolgunk, hogy továbbmenjünk.


Spurgeon: A hibákról

Aki nem akar nagy hibába esni, annak vigyáznia kell a kis hibára.


Joseph Prince: Gyere, amint vagy, és vedd el az áldást!

15,27 Az asszony azonban így felelt: "Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak." (Máté)

Úgy gyere az Úrhoz a szükségeddel, amint vagy, és bízz az Ő soha el nem múló, feltétel nélküli szeretetében feléd. Nem kell többnek mutatnod magad ahhoz, hogy elnyerd Isten áldását. Nem kell másnak mutatnod magad ahhoz, hogy kiérdemeld Isten áldását.

Egy kánaáni asszony Jézusnál keresett kétségbeesetten gyógyulást lányának, akit démon gyötört (Máté 15:22-28). Az asszony tudta, hogy Jézus csodákat tett a zsidók között, ezért zsidónak tettette magát és így kiáltott: „Uram, Dávid Fia!” (Csak a zsidók szólították Jézust Dávid Fiának.) Jézus nem válaszolt neki. Hallgatása arra ösztönözte az asszonyt, hogy ledobja az álarcát, és így kiáltson: „Uram, segíts rajtam!”

Csak azután látta meg, ahogy Isten kegyelme kinyúl feléje, miután nem próbálta magát másnak mutatni, mint ami valójában volt. Jézus utat készített számára, hogy megkapja a csodát, bár még nem érkezett el az ideje annak, hogy a pogányok is részesülhessenek áldásaiban. Így szólt az asszonyhoz: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak.”

Sok ember sértésnek vette volna, ha kutyának hívják. Igazából, a görög eredetiben az a szó, amit Jézus itt használ, kiskutyát, egy becéző alakot, és nem sértésnek szánt szót jelöl. Szóval, az asszony nem sértődött meg, hanem meggyőződése volt, hogy megkapja a gyógyulást a lánya számára, mert még a kiskutyák is kapnak az uruk asztaláról lehulló morzsákból.

Látta, hogy a morzsák, amik lehullottak az Úr asztaláról, elegek lesznek egy pogánynak, egy „kiskutyának”, mint ő. Meg kell értenünk, hogy abban az időben a zsidók kutyáknak tekintették a pogányokat. Jézus a szavaival azt próbálta elmagyarázni, hogy Neki a zsidók felé volt elhívása és nem a pogányok felé. Azonban eléggé szerette ezt a pogány asszonyt és a lányát ahhoz, hogy kiskaput találjon nekik a csodához.

Amikor tehát a kánaáni asszony a helyére állt, és nem használta az „Uram, Dávid Fia” megszólítást, és kizárólagosan Jézus együttérzésére támaszkodott, a lánya még abban az órában meggyógyult.

Ha Isten hajlandó volt kiterjeszteni a kegyelmét egy pogány felé, akkor mennyivel inkább hajlandó megtenni ezt feléd, aki az Ő szeretett gyermeke vagy! Nem kell másnak mutatnod magad, gyere, amint vagy, bízz az Ő kegyelmében, és vedd el az áldást. Ha „tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogy ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent” (Róma 8:32)?

Joseph Prince


Magyar fordítás: ahitatok.hu

Guti Tünde: FÉNYBEN ÉBREDŐ REGGELEK

   A hajnali derengés bársonyos ölelésében érkezik rigófiókánk, és bátran szemügyre veszi az erkélyünket. A felkelő nap milliónyi sugárra bomlik, és rózsaszín fényben tündöklik az ég alja. Ebben a meghitt, ámulatba ejtő néhány pillanatban láthatom: a kicsi rigó önállóvá vált. Már egyedül is odatalál a táplálékhoz, segítség nélkül, ügyesen felcsipegeti a kiszórt magokat, sőt bele- belevág csőrével a virágföldbe is. Már nem fél, már nem sír. Egyszer ő is dalolni fog a fa tetején.

   Így növekedünk mi is a keresztyén életben. Előbb segítséggel, megismerve az egyedüli valódi táplálékot, később megerősödve, és már egyedül is célirányosan keresve, kutatva, megragadva az igazságot.

   Lenyűgözőek ezek a madárfüttyös, fényben ébredő reggelek! Nagy kinyilatkoztatások ideje az Isten imádatában eltelt idő. Nincs fásult rohanás, ideges kapkodás, hanem örökkévaló titkok kibontakozása az Úr jelenlétében. Nem sietek, hanem gyönyörködöm a föld felé tárulkozó mennyei szépségben. Semmi sem fontos igazán, csak Jézus. Nincs más érték, ami maradandó és valódi, csak Ő.

   „Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád!”



Uram az életem !

Lydia magazin


Irma Nyári