2014. április 30.

Ige: Krisztus a mi bölcsességünk!

 „Tőle, / Istentől / és belőle vagytok, és származtok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, az Isten rendeléséből, és igazságul, vagyis megigazulásul, szentségül, és megszentelődésünkül, és váltságul, váltság általi szabadításul* (1 Kor. 1,30)

*Isten végtelen szeretetéből ez a prófécia is Benne teljesült be: „Eljön majd az idő - így szól az ÚR -, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, jog és igazság szerint jár el az országban. Az ő idejében szabad lesz Júda, Izráel is biztonságban él, és így fogják nevezni: Az ÚR a mi igazságunk!(Jer. 23,5-6)

Őbenne: „aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért” (Róm. 4,25)

Mert Isten: „...azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne” (2 Kor. 5,21)

Akik ezt elhitték azokat: „Ezért Isten ingyen igazítja meg és teszi megigazulttá kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által” (Róm. 3,24).

És az Úr Jézus kijelentése: „És én őérettük oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban” (Ján. 17,19).

Mert: „Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából” (Ef. 1,7).

Hiszen: „Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk…” (Gal. 3,13).

„Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot” (Gal. 4.5).

Az Úr Jézus kijelentése az Ő jövetelének céljáról: „…az embernek Fia azért jött, hogy … adja az ő életét váltságul sokakért” (Mát. 20,28).



Jézus vezess, fogd két kezem.

Isten fest.

tökéletlen hit nem akadály a kegyelem számára! 298.rész

A szeretetről

A szeretet himnuszát, /I. Korintus tizenhármat/, gyakrabban szoktuk dicsérni, mint gyakorolni.

/Ismeretlen/


Ujjong az én lelkem

 „Az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt” (Lk. 1,47)


Ne átkozz!

 „Még gondolatodban se átkozd a királyt, vagy (az ország hatalmasait), és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” (Préd. 10:20)


Bob Gass: Nincs visszaút

„…jobb [haza] után vágyakoztak, mégpedig mennyei után…” (Zsidók 11:16)

Ábrahámnak fogalma sem volt arról, hová viszi Isten, csak azt tudta, hogy nem maradhat ott, ahol van. Meg tudnád ezt értetni másokkal? De ő nem kérdőjelezte meg Istent, ehelyett ezt olvashatjuk: „Hit által engedelmeskedett Ábrahám… elindult, nem tudva, hova megy” (Zsidók 11:-- Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy. .

Egyszer sem gondolt arra, hogy visszaforduljon, bármilyen nehéz idők jöttek is, mert tudta, hogy ott ő már nem találná meg Istent.

Jeftéről úgy emlékezik meg a Szentírás, hogy fényes győzelmet aratott az ammonitákon, és a csata előtt fogadalmat tett Istennek, amit nem volt hajlandó visszavonni: „… én magam adtam szavamat az Úrnak, és nem vonhatom vissza” (Bírák 11:35-- És mikor meglátta őt, megszaggatá ruháit, és monda: Óh leányom, de megszomorítottál és megháborítottál engem! Mert én fogadást tettem az Úrnak, és nem vonhatom vissza. ).

Izráel a pusztában ragadt, mert folyton visszavágytak Egyiptomba. Valahányszor Isten azt mondta: „Menjetek Kánaánba!”, ők ezt mondták: „Ó, milyen jó dolgunk volt Egyiptomban…!”. Vannak, akik nem élvezik a keresztyén életet, mert arra gondolnak, milyen szórakoztató volt a világ. Izráelhez hasonlóan az egyiptomi hagymákra gondolunk, amikor a pusztában rekedve manna táplál. Ha te is így gondolkodsz, csak a köröket fogod róni! Lehet, hogy a múlt vonzónak tűnik, de Isten már nincs ott

– Ő a jövődben van!

Olvasd hát el ezeket a szavakat figyelmesen: „… ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített.” (Zsidók 11:15-16-- 15. És hogyha eszökbe jutott volna az, a melyből kijöttek, volt volna idejök a visszatérésre.
  16. Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenöknek neveztessék, mert készített nékik várost).

 Ha Istennel jársz, nincs visszaút!

1Thessz 1,1-5,28  Mt 22,15-22  Zsolt 135,1-21  Péld 7,21-23


Teljes hit...

Hagin: Gyógyító igeversek 6/5

Cseri Kálmán: A vágyakról

Isten nem vágyak nélküli életre akar minket elvezetni, amit a buddhizmus tanít, hanem nemes vágyakkal teli életre.


Pásztor Anita: Egy Lélek Ára

Zoltan Berki megosztotta Jager Géza állapotát.

Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre. (Lukács Evangélium 15:7)

Sok ember szentel figyelmet olyan dolgoknak, amelyek nem fontosak. Az egész életükben arra törekednek, hogy híresek legyenek, és emberi elismerést kapjanak, de ezek nem tartósak. “Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága. Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.” (Zsoltárok könyve 103:15-16). Amikor Jézus előtt állunk majd, nem az emberek elismeréset kérdezi meg majd tőlünk, hanem az érdekli, mit cselekedtünk az Evangélium által a léleknyerés terén.

Isten előtt minden emberi lélek értékes, mivel igen magas váltságdíjat fizetett minden emberért: a Fiának, Jézusnak a drága vérével vásárolt meg minket. Ezért mondja a Biblia, ha egy bűnös megtér, nagy öröm van a Mennyben. Ha csak egy ember is lett volna a világban, Jézus akkor is eljött volna, hogy meghaljon érte. Nem azért jött, mert sokan voltunk; Jézus azért jött, mert értékesek vagyunk Istennek.

A mi felelősségünk, hogy a megváltás üzenetével minél több embert elérjünk; ez az elhívásunk és a célja annak, amiért itt vagyunk a Földön. Eltekintve az adottságainktól, a tehetségünktől mindenben a léleknyerésnek kell az elsődlegesnek lenni. Isten elküldte az egyszülött Fiát a Földre, de nem azért, hogy orvos, ügyvéd vagy politikus legyen, hanem léleknyerő.

Emlékezz, a Példabeszédek 11:30 azt mondja: “Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.” Mi bölcsek vagyunk, Isten azért küldött, hogy az Evangélium világosságát hordozzuk és kihozzuk az embereket a sötétségből Isten Fiának a dicsőséges királyságába: “Az értelmesek pedig, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké” (Dániel próféta könyve 12:3).

Ima

Drága Atyám, köszönöm a szeretetedet és azt a drága árat, amit kifizettél a megváltásomért a kereszten – Jézus Krisztus kereszthalála által. Másokat a szereteted szemével látok és a megváltás jó hírével szolgálok feléjük, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Lukács Evangéliuma 15:8-10; János Evangéliuma 3:16


Keresztény szépségportál

Isten elfogad úgy ahogy vagy, bűnösen; de jobban szeret annál, hogy úgy is hagyjon. 
Max Lucado

www.keresztenyszepsegportal.hu


Lydia magazin


Olyan úton járok amely nem mindig vidám - Keresztény dal

2014. április 28.

Zsoltár 6-10
http://www.scribd.com/doc/220688959/Zsoltar-6-10?post_id=100001164337271_655977951117677#_=_
Zsoltár 6-10
Dávid próféciái a Megváltó Jezus krisztusról ES AZ Ő testéről, AZ Egyházról. Ének hangszeres ...

Életem csak kegyelem

Az Úr kegyelme:

 „… az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ÚR szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és az ő igazzá tétele a fiaknak fiain, vagyis még az unokáikkal is. Azokon, akik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével(Zsolt. 103,17-18).


Áldom az Urat!

 Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!
Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!
Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,
megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.

Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé. (Zsolt. 103,1-5)


Lucy Mallory: Milyen az Istened?

Amilyennek az ember a saját lelkét érzi, alapjában véve olyan rendszerint az Istene is. Vagy jóságos, szerető és igazságos, vagy bosszúálló, haragos és rosszindulatú.



Bővített Biblia
4 perce, YouTube használatával
  • Minden mi él,csak téged hirdet.
    Feltöltötte: merion62
    Játszik és énekel:Mesterné Katika Énekel:Biró Lally Minden mi él, csak téged hirdet, Minden dicsér, mert mind a műved, Azzal, hogy él, azt zengi néked, Dicsérlek én, dicsérlek Téged Dicsér az ég, nap hold és csillagok, Fény, és sötét, nap éj, és hajnalok, Dicsér a szél,. felhő, és hóvihar, A víz, a tűz 

Játszik és énekel:Mesterné Katika
Énekel:Biró Lally

Minden mi él, csak téged hirdet,
Minden dicsér, mert mind a műved,
Azzal, hogy él, azt zengi néked,
Dicsérlek én, dicsérlek Téged
Dicsér az ég, nap hold és csillagok,
Fény, és sötét, nap éj, és hajnalok,
Dicsér a szél,. felhő, és hóvihar,
A víz, a tűz megannyi tiszta dallal.
Dicsér a föld, dicséri szent Neved,
Mint jó anyánk táplál, s ad eledelt,
Virág gyümölcs, zöld fű, fa, hegyvidék,
Tó és folyó, síkság, és büszke bérc.
A nagy világ létével énekel,
Szavunkra vár, hogy hangja dal legyen,
Zúgjunk tehát ég, és föld énekét,
Zengjük velük, Nagy Isten áldott légy.

Oswald Chambers: A bűn

"A bűn velem született és nem tudok hozzányúlni, de Isten hozzányúl a váltságban. Isten soha nem az öröklött bűnért teszi felelőssé az embert - Mert a bűn adottságával születtem, - hanem azért, mert amikor ráébredek, hogy Jézus Krisztus eljött engem megszabadítani belőle, és én visszautasítom az Ő szabadítását" 


Hagin: Gyógyító igeversek 6/4

Irma Nyári


Isten Szeretete

Még mielőtt megszülettünk volna, Istennek már egy egyedülálló, különleges terve volt az életünkre. (Joyce Meyer)


Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

Rómaiakhoz 3:25
Isten azért küldte Jézust, hogy akik benne hisznek, azoknak a bűneit megbocsássa. Ez Jézus vére, vagyis a halála által lehetséges.
1 Péter 1:2
Az Atya-Isten már réges-régen elhatározta, hogy kiválaszt és szent népévé tesz benneteket a Szent Szellem által. Isten arra választott ki benneteket, hogy engedelmeskedjetek neki, és hogy megtisztítson titeket a Jézus Krisztus vére, vagyis áldozati halála ált
al.

ű
Mai Ige

"Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van."
Préd. 4:9

www.maiige.hu


Soha semmi nem választhat Tőled el

2014. április 26.

IGE: A kicserélt Evangélium hirdetőiről

 „Amint előbb mondottuk, és kijelentettük, most is ismét mondom, és megismétlem: Ha valaki néktek hirdet valamit, vagyis más Evangéliumot azon kívül, amit tőlünk hallottatok, és kaptatok, amit elfogadtatok, átvettetek, átok alatt, átkozott legyen*(Gal. 1,9)

*Az apostol figyelmezteti a Krisztusban hívőket, hogy csak egy Evangélium van, és aki mást hirdet, vagy ehhez hozzá tesz, vagy elvesz belőle, az a sátán szolgája: „Kérlek titeket, testvéreim, tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak azzal, hogy az ellenkezőjét tanítják annak, amit tanultatok. Térjetek ki előlük! Mert az ilyenek nem a mi Urunknak, Krisztusnak szolgálnak, hanem a saját hasuknak, és szép szóval, ékesszólással megcsalják a jóhiszeműek szívét” (Róm. 16,17-18).

 „Mert az ilyenek hamis apostolok, álapostolok, álnok, csaló, cselszövő, csalárd munkások, akik a Krisztus apostolaivá, kiküldötteivé változtatják át magukat.

[Más fordítás: Mert ezek hamis apostolok. Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők valóban Krisztus apostolai; kik a Krisztus apostolaihoz hasonlóvá változtatják a külsejüket; akik csak a látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai].

Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává, és a világosság angyalának tetteti magát a fény követévé. Nem nagy dolog azért, és nem csodálkozom, ha az ő szolgái is átváltoztatják magukat az igazság szolgáivá; akiknek megérdemelt végük az ő cselekedeteik, és az ő munkájuk szerint lészen.

 [Más fordítás: Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteikkel megérdemeltek]” (2 Kor. 11,13-15).



Jézus Neve erős

91-es ZSOLTÁR.

Sík Sándor: Tedd a jót!

Tekintett nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem.
Tekintett nélkül arra, hogy
Látjuk-e vagy nem.
Tekintett nélkül arra, hogy lesz-e
Sikere vagy nem.
Tedd a jót!
Tégy minden jót, amit
Megtehetsz.
Ott ahol vagy,
Úgy ahogy teheted.
Akkorát, amekkorát tehetsz,
De mindig, szüntelen ez legyen

A programod!


M Luther king: Konfliktuskezelés

Az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.


Az Úr Jézus megígérte a Szent Szellemet:

 Nem hagylak [úk aphészó: és semmiképpen nem bocsátlak el] titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Még egy kevés idő [(eti): innentől kezdve] és a világ [(koszmosz): vagyis a látható világ, evilág] nem lát [(theóreó): nem vesz észre, nem tapasztal meg] engem többé; de ti megláttok [(theóreó): észrevesztek, megtapasztaltok] engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok [(ginószkó): tudni fogjátok, mert fel fogjátok ismerni, és biztosak lesztek benne] majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én tibennetek” (Ján. 14,18-20).

És akkor_: „akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek [tőlem] az én nevemben, én megcselekszem azt” (Ján. 14,13-14).



Elvégeztetett!

Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta:'Elvégeztetett!' És fejét lehajtva, kilehelte Szellemét (Ján 19:30)

A kereszthalálban végezte el Jézus a megváltás munkáját. Míg Máté, Márk és Lukács beszámolóiban egy felkiáltás előzi meg a halált, János részletesebb visszaemlékezéséből e kritikus pillanatban elhangzó kiáltást meg is értjük: "Elvégeztetett."

Jézus az ács a kereskedéshez is értett; az adásvételi ügyletekben használt "kifizetve" szó jelentését jól ismerte.
Elvégeztetett. Teljesen ki van fizetve.

Jézus megtett mindent, aminek meg kellett történnie ahhoz, hogy helyreálljon a kapcsolatunk Istennel. Ezért többet tenni nem kell. Nem tehetjük Jézus munkáját hathatósabbá, és ha még képesek is lennénk ilyesmire, e tekintetben nincsen ránk szükség.

Látod? Hallod? A küldetését elvégző Jézus győzelmi kiáltása ez. Örömében teszi, de nem úgy, mint aki "boldog, hogy  végre túl van rajta," hanem mint az engedelmes és hű fiú, aki atyja elismerésére, a "Megtetted! Jól tetted!"-re válaszol.
Jézus dicsőséges válasza az "Elvégeztetett!" Győzelmet aratott; a rabok szabadok már, hazajöhetnek.

Ekkor - mivel az Istennel való békességre jutás egyedüli útja megnyílt - "a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt" (Márk 15:38; és Máté 27, Lukács 23).

"Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék,  és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által" (Kol 1:19-20).


(Daily Hope, 2012.04.08. Rick Warren)


http://napiremeny.blog.hu/2012/04/15/elvegeztetett_671

Hozsánna a Királynak

Hagin: Gyógyító igeversek 6/3

A BIBLIA

Ez a könyv soha be nem csukódik, ez az írás soha fel nem göngyölődik előlünk, mert te vagy könyvünk, írásunk örökké; A Szentírást a lent lakó emberi nem gyöngesége fölé rendelted, hogy legyen mire föltekintenie, s megismernie könyörületességedet, amely az idők beláthatatlan folyamán keresztül folyton tanúságot tesz rólad, az időknek is alkotómesteréről.

Szent Ágoston


Megvallás:

Dicsérem az Urat az Ő jóságáért. A hálaadásnak áldozatával áldozom és hirdetem az Ő cselekedeteit örvendezéssel. Hálát adok Neki az élet szellemi és anyagi áldásaiért. Hálát adok Istennek az Ő oltalmáért és gondoskodásáért.

/Kenneth Hagin /


Keresztény szemmel


Keresztény szépségportál

Ha valaki addig rángatja a szekrényt, míg magára borítja, ne az asztalost szidja, hanem saját magát! A mi rossz döntéseink, bűneink következményét nem varrhatjuk Isten nyakába.” Böjte Csaba 

www.keresztenyszepsegportal.hu


Tüzed Uram Jézus

2014. április 25.

Ige: Az igehirdetést csodák kísérik

 „Kora reggel pedig, még szürkületkor fölkelvén, kiméne, és eltávozott a városból, és elméne egy puszta, egy elhagyatott, lakatlan, magányos helyre és ott imádkozék.

Simon pedig és a vele lévők utána sietnek, hogy megkeressék.

És amikor megtalálák őt, mondának néki: Mindenki téged keres.

És ő monda nékik: Menjünk a közel való városokba, hogy ott is prédikáljak, és hirdessem az igét a királyságról, mert azért jöttem.

És prédikál vala, és hirdeti az igét azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket, vagyis démonokat űz, hajít és dob ki vala*(Márk. 1,35-39)

*Nemcsak a tanítványok, hanem keresték Őt azok is, akik követték:A nap fölkeltekor pedig kimenvén, egy  puszta, elhagyatott, lakatlan, magányos helyre méne. De a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlük. Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Isten országának evangéliumát; mert azért küldettem. És prédikál vala Galilea zsinagógáiban” (Luk. 4,42-44)

Ő pedig: „… bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget, kórt, fogyatékosságot, rosszullétet, és erőtlenséget, enerváltságot a nép körében” (Mát. 4,23).

 Erről tesz bizonyságot az apostol is: „A názáreti Jézust felkente az Isten Szent Szellemmel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, akik az ördög igájában vergődtek, mert az Isten volt vele” (Csel. 10,38).

Ézsaiás így prófétál a Messiás küldetéséről: „Az Úr Isten Szelleme van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak. Elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást, és szabadon bocsátást. Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját. Megvigasztaljak minden gyászolót. Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt szellem helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Ő dicsőségére!” (Ésa. 61,1-3).



dícsérem szent Neved.

A bűn szándéka kárhozat - Kubinyi Károly

Az Úr gondot visel rólunk!

„Az igazak - a megigazultak - életére gondja van az Úrnak, örökségük megmarad örökre. A csapás napjaiban nem vallanak szégyent, éhínségben táplálékhoz jutnak” (Zsolt 37,18-19)


Imádság:

Mint élő kövek a lelki házban,
helyünkre így találtunk.
Helyemre így találtam,
mert felemeltél, kezedbe vettél engem.
Engedtél élő kővé lennem.
Hogy a helyemen, Nálad,
másokra én is rátaláljak.
És együtt dicsérjünk téged,
s nevednek így szerezz
bennünk dicsőséget.

ÁMEN

(Hajdú Zoltán Levente)


Steinberger: Mi a nap első dolga?

Addig sohase lépj az emberek elé, míg előbb nem láttad Isten arcát. 


Elcsendesedni Isten előtt.

Csak Istennél csendesül el lelkem… (Zsoltárok 62:6)

Az ember képes mindig kibúvót keresni. Bármire. A közelmúltban hallottam, hogy egy apát és a fiát egymástól függetlenül megkérdeztek az Istenhez való viszonyáról. A fiú azt mondta: még fiatal vagyok ehhez, majd ha öreg és nyugdíjas leszek, akkor törődök Istennel! Az idős édesapa pedig ezt mondta: az én koromban már minek keressem Istent? Ha már leéltem nélküle életem nagy részét, akkor megpróbálom a hátralévő időmet is nélküle tölteni!

Látjuk a két különböző korú személy véleményéből, hogy kifogás az mindig van! De higgyétek el nem az a fontos, hogy hány évesek vagyunk, hanem az, hogy akarunk-e egy lelkileg nyugodtabb életet önmagunknak és ezáltal másoknak is? Mert ha igen, akkor az Istennel való rendszeres kapcsolatra van szükségünk!

Az Isten előtti áldott csendességek a felülről való több kijelentést, valamint az Úr és önmagunk jobb megismerését teszik lehetővé! A rendszeres és őszinte Isten előtti ima a következőket jelenti: közösséget Istennel, bizalmat, békességet, felszabadultságot!

Nem tudom, hogy ezekből az érzésekből mennyi van jelen az életünkben, de azt hiszem, hogy van mit tanulnunk ezen a téren is!






Jöjjetek,örvendezzünk

Hagin: Gyógyító igeversek 6/2

C. H. Spurgeon: ISTEN ÍGÉRETEI

Isten mindig szó szerint teljesíti ígéretét; igen, és általában túl is megy annak betű szerinti jelentésén.

/Spurgeon/


Dr-Kováts György: ÁTMENTÜNK – 4.

1Jn 3,14.
Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.

Sokan félreértik ezt az igét. Úgy gondolják, hogy ez a szeretet „fizetség” az örök életért. De nem a szeretet volt előbb a te életedben, s utána kaptál „jutalmul” örök életet – hanem előbb mentél át a halálból az életbe, és utána jött be a szívedbe ez az ellenállhatatlan szeretet, ami onnantól kezdve vezérel már téged, hétköznapjaidban, és minden élethelyzetedben egyaránt.

„Mert szeretjük testvéreinket” – ezt „felfedezed”. Ez valami olyan, ami történik veled. Kitöltetett az Isten mérhetetlen szeretete a szívedbe, és vezérel téged. Ahol az új élet, ott a szeretet is jelen van. Akié a Fiú – azé az élet. Akié a Fiú – azé a mennyei szeretet. S ez a szeretet nem fog magadra hagyni téged, hanem dolgozni fog benned, mint az élet, ami minden szívdobbanásoddal jelentkezik, jelzi, hogy „vagyok”. Ez a szeretet is ott van minden szívdobbanásoddal, és jelzi, hogy „vagy”.



Lydia magazin


Irma Nyári


Minden szerinted legyen Uram!

2014. április 24.

Zsoltár. 10. Szabadúlásért való könyörgés (héberrel, és kapcsolódó igékkel)

Zsolt. 10,1 Uram, [Jahve; Örökkévaló] miért állasz [és miért maradsz] távol [miért vagy oly messze]? Miért rejtőzöl el [és miért rejted el magadat, és fordulsz el] a szükség, a [(cáráh): nyomorúság, gyötrelem, szorongattatás, nyomorgatás, elnyomás] idején [amikor bajok érnek]*

*Dávid minden helyzetben - sürgetve - hívja segítségül az Urat, példát adva nekünk is: „Ne rejtsd el orcádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts (ne vess) el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!” (Zsolt. 27,9).

„Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől” (Zsolt. 55,2).

„És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; Bajban vagyok, mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!” (Zsolt. 69,18).

„Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orcádat tőlem? ...Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám. Mert nem beszélnek békességet, hanem akik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak. Föltátották rám szájukat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk. Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!  Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért. ...Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem! Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!  ...Megszégyenülve vesszenek el, akik ellenem támadnak! Borítsa szégyen és gyalázat azokat, akik vesztemre törnek!” (Zsolt. 35,19-23; 13,2; 38,22-23; 71,12-13)

 Ugyanilyen sürgetően hívja az Urat – Dávid és Habakuk is – Isten népéért:  „Meddig kiáltok még oh Uram, és nem hallgatsz meg! Kiáltozom hozzád az erőszak miatt, és nem szabadítasz meg! Miért láttatsz velem hamisságot, és szemléltetsz nyomorgatást? Pusztítás és erőszak van előttem, per keletkezik és versengés támad! Azért inog a törvény, és nem érvényesül az igaz ítélet; mert gonosz hálózza be az igazat, azért származik hamis ítélet!” (Hab. 1,2-4)

„Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem! Hiszen háborognak ellenségeid, gyűlölőid fenn hordják fejüket. Néped ellen titkon ármányt szőnek, tanácskoznak védenceid ellen” (Zsolt. 83,2-4).

Zsolt. 10,2 A gonosznak* [a céltévesztett, Isten nélkül élőknek] kevélysége [(ga'ăváh): gőgje, fennhéjázása, dölyfe] miatt sanyarog a szegény, a [(ʿání): szerencsétlen, nyomorult, mert hevesen üldözik, háborgatják az elnyomottakat. A szegény meg retteg rászedve a cseltől, amit az kieszelt]. Essenek foglyul a cseleknek, amiket koholtak, [fogják meg őket saját kigondolt terveik, amit kieszeltek]**

*Gonosznak: a görög fordításban a diabolosz (sátán; ördög) szó ragozott formája szerepel, melynek jelentései: átdobó, átvivő, rágalmazó, ellenséges szándékkal (alappal vagy anélkül) vádoló, gyalázó, csúfoló, gáncsoskodó.

**És így folytatódik a kijelentés: „A maga álnokságai fogják meg az istentelent (az Isten nélkül élőt), és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg. Ő meghal (músár): figyelmeztetés, tanítás, és útmutatás híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog (és tévelyeg)” (Péld. 5,22-23)

Mert bár ő: „Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, amit csinált. Forduljon vissza fejére az, amit elkövetett, és szálljon feje tetejére az ő erőszakossága” (Zsolt. 7,16-17).

„Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt. Mert lábaival hálóba bonyolódik, (és kelepcébe kerül), mert ó-verem felett jár. A sarka tőrbe akad, (csapda ragadja meg) és kelepce fogja meg őt (hurok feszül rá)” (Jób. 18,7-9).

Zsolt. 10,3 Mert dicsekszik [(hálal): kérkedik] a gonosz [a céltévesztő hitetlen] a maga kivánságával, [önző vágyával, kedvteléseivel, kapzsiságával] és a fösvény [a haszonleső, nyerészkedő] megveti [semmibe veszi] és szidja [áldást mondva önmagára] az Urat, és [(ná'ac): kineveti, kicsúfolja, kigúnyolja, megveti, és elutasítja]*

*Mózes így inti az Úrral szövetségre lépő népet: „Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: ...Vajha ne lenne közöttetek férfi vagy asszony, nemzetség vagy törzs, akinek szíve elforduljon e napon az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy elmenjen és szolgáljon e nemzetek isteneinek; vajha ne lenne köztetek méreg- és ürömtermő gyökér! És ha lesz, aki hallja ez esküvéses kötésnek igéit, és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: Békességem lesz nékem, ha a szívem gondolata szerint járok is, (hogy a részeg és a szomjas együtt vesszenek)” (5 Móz. 29,10-12.18-19)

És az apostol megismétli a figyelmeztetést: „Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat: Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek” (Zsid. 12,14-15)

Dávid pedig így panaszkodik az Úrnak, egyben azt is megvilágítva, hogy mi a méreg-és ürömtermő gyökér, vagyis a keserűségnek gyökere: „A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek? Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői” (Zsolt. 94,3-4).

Zsolt. 10,4 A gonosz [hitetlen, céltvesztett] az ő haragos kevélységében [fölényességében, és elbizakodottságában] senkit sem tudakoz, és [nem keresi az Urat]. Nincs Isten [egyre csak ezt forgatja fejében], ez minden gondolatja*

*Mózes így inti az Úrral szövetségre lépő népet: „Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: ...Vajha ne lenne közöttetek férfi vagy asszony, nemzetség vagy törzs, akinek szíve elforduljon e napon az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy elmenjen és szolgáljon e nemzetek isteneinek; vajha ne lenne köztetek méreg- és ürömtermő gyökér! És ha lesz, aki hallja ez esküvéses kötésnek igéit, és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: Békességem lesz nékem, ha a szívem gondolata szerint járok is, (hogy a részeg és a szomjas együtt vesszenek)” (5 Móz. 29,10-12.18-19)

És az apostol megismétli a figyelmeztetést: „Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat: Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek” (Zsid. 12,14-15)

Dávid pedig így panaszkodik az Úrnak, egyben azt is megvilágítva, hogy mi a méreg-és ürömtermő gyökér, vagyis a keserűségnek gyökere: „A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek? Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői” (Zsolt. 94,3-4).

Zsolt. 10,5 Szerencsések az ő útai minden időben. Messze vannak tőle [túl messzinek tűnnek, és túl magasak neki] ítéleteid [döntéseid]. Elfújja minden ellenségét [gúnyolja, semmibe veszi, megveti összes ellenfelét, és minden ellenségén uralkodni akar. Kevélyen bánik velük].

 »Más fordítás: (úl úl): tekervényes, megszentségtelenített az ő (dere): életútja, és sorsa (ʿé): minden időben. (márôm): Magasak neki a Te (mišəpá): döntéseid. (púa): Arra vágyik, hogy (cárar): nyomorgassa, sanyargasa, gyötörje, üldözze, és elfújja ellenségeit«*

1*Az Úr pedig ezt mondja: „Aki titkon rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívűt, azt el nem szenvedem. ...És meglátogatom a földön a bűnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erőszakoskodóknak gőgjét megalázom” (Zsolt. 101,5; Ésa. 13,11)

Mert: „E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog utálat az ő lelkének: A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, A hazugságlehelő hamis tanú, és aki szerez háborúságokat az atyafiak között!” (Péld. 6,16-19).

Zsolt. 10,6 Azt [gondolja, és] mondja szívében [az ő bensőjében]: Nem rendülök [és nemzedékeken át nem ingok] meg soha örökké, mert nem esem bajba [és bár nemzedékek váltják egymást, de (ráʿ): rossz, veszély, baj, sikertelenség, boldogtalanság, szerencsétlenség engem nem ér]*

*A gonosz elbizakodottságára így válaszol az Úr: „Ennekokáért egy nap jőnek őreá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, aki megbünteti őt” (Jel. 18,8).

Zsolt. 10,7 Szája telve [átokkal, és túlcsorduló] átkozódással, csalárdsággal [(mirəmáh): ravaszsággal, csalással, durvasággal, becsapással, félrevezetéssel, csellel, csapdával, és hazugsággal] és erőszakossággal; [(): elnyomással, durvasággal, keserűséggel]. Nyelve alatt hamisság [(ʿámál): hazugság, csalás, szenvedés, gyötrődés, vesződés, kellemetlenség, fájdalom, zaklatságott, gond, baj, fáradtság] és álnokság [romlottság, gonoszság, igazságtalanság, ártalom, nyomorgatás, baj, csapás, szerencsétlenség romlás és gazság rejtőzik, nyomorúságot és bajt okoz]*

*A hitetlenekről, és a vallásos emberekről így szól a Szent Szellem: „Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással. Az égre tátogatják szájukat, és nyelvük eljárja a földet. ...édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá; És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között” (Zsolt. 73,8-9; Jób. 20,12-13)

Pál apostolon keresztül jelenti ki a Szent Szellem, hogy eltelhetnek évezredek, de az ember nem változik: „Nyitott, tátongó, és megnyílt sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, és alattomosan rászednek, becsapnak, csalárdságot beszélnek, áspis, vagyis vipera kígyóméreg az ajkukon. szájuk átokkal, átkozódással, és keserűséggel, keserű beszéddel van tele. Lábuk gyors a vérontásra. Romlás, baj, csapás, pusztulás, romok, nyomorúság, és nyomorgatás, szerencsétlenség, azaz csapás, és sanyarúság jár a nyomukban, az ő ösvényeiken, és útjaikon. És a békesség útját nem ismerik: nincsenek tudatában, nem érzik, nem észlelik, nem biztosak benne, mert nem értik” (Róm. 3,13-17).

És így folytatódik a kijelentés: „Mert nincsen az ő szájukban egyenesség, belsejük csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel hízelkednek” (Zsolt. 5,10)

 „Nyelvüket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela” (Zsolt. 140,4)

„Kígyóméreg az ő boruk, viperák kegyetlen mérge” (5 Móz. 32,33).

A próféciák már előre jelzik azt, hogy: „Lábuk gonosz cél után fut, sietnek ártatlan vért ontani. Gondolataik ártó gondolatok, pusztulás és romlás van útjaikon. Nem ismerik a békesség útját, (vagyis Krisztust), eljárásuk nem törvényes. Ösvényeik görbék: aki azokon jár, annak nincs köze a békességhez, (vagyis Krisztushoz)(Ésa. 59,7-8)

 „Mert ők rossz úton futnak, és vérontásra sietnek” (Péld. 1,16)

Mert: „A bűnös (vagyis céltévesztett) ember szíve mélyén (az ő bensőjében) ott suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem, sőt azzal hízeleg magának, hogy bűnével gyűlöletet tud szítani. Szája rontást és csalárdságot beszél, nem akar okos és jó lenni. Rontást eszel ki ágyában, nem a jó úton jár, nem veti meg a rosszat” (Zsolt. 36,2-5).

Hát: „Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni. Mert pusztítást gondol az ő szívük, és bajt szólnak az ő ajkaik” (Péld. 24,1-2).

Ezért Dávid az Urat kéri: „Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!” (Zsolt. 119,134)

A prédikátor semmilyen megoldást nem lát, ezért azt mondja: „Láttam azt is, hogy milyen sok elnyomás történik a nap alatt. Láttam az elnyomottak könnyeit, akiknek nincs vigasztalójuk. Elnyomóik erőszakosan bánnak velük, és nincs vigasztalójuk. Ezért boldogabbaknak tartom a halottakat, akik már régen meghaltak, az élőknél, akik még életben vannak. De mindkettőjüknél jobb annak, aki meg sem született, mert nem látja azokat a gonosz dolgokat, amelyeket elkövetnek a nap alatt” (Préd. 4,1-3)

De az Úr Jézus másképp látja ezt, és kijelenti, hogy nem lesz ez mindig így: „Azért így szól Izráel Szentje:... e bűn olyan lesz tinéktek, mint a leesendő falhasadék, amely már kiáll a magas kőfalon, amelynek aztán nagy hirtelen jő el romlása; És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edényének romlása, amely kímélés nélkül eltöretik, és nem találni töredéki közt oly cserepet, amelyen tűzhelyről tüzet lehetne vinni, avagy vizet meríteni a tócsából” (Ésa. 30,12-14).

Zsolt. 10,8 Az utcák zugaiban lappang, [ólálkodik a házak körül, lesben áll az utakon, a sikátorokban vagy a nádba bújva les] a rejtekhelyeken [titokban] megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra,és [lesik következő áldozatukat, szeme a szegény gyámoltalant, a szerencsétlent figyeli, kémleli]*

*És a továbbiakban így jellemzi a Szent Szellem az Isten nélkül élő embert:  „Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt. Esténként visszatérnek, morognak, mint a kutyák, csatangolnak a városban. Szájuk tajtékzik, ajkuk között mintha kardok volnának. Azt gondolják, nem hallja őket senki” (Zsolt. 37,32; 59,3-8).

Pál apostol így jellemzi őket: „Tele is vannak mindenféle gonoszsággal, hitványsággal. Paráznasággal, rossz erkölccsel, igazságtalansággal, romlottsággal, csalással, jogtalansággal, és istentelenséggel, ami házasságtöréshez, fajtalansághoz, prostitúcióhoz vezette őket. Kapzsisággal, mohósággal, telhetetlenséggel jogtalanul, kicsalt nyereség utáni vággyal, fösvénységgel. Ravaszsággal, rosszasággal, romlottsággal, gonoszsággal, becstelenséggel, hitványsággal, gyávasággal, aminek következtében mindenféle baj, gyalázat, csapás, szerencsétlenség éri őket, tele irigységgel, féltékenységgel, rosszindulattal, gyűlölettel, gyilkossággal, vetélkedéssel, versengéssel, viszálykodással, veszekedéssel, vitákkal, és harcokkal ármánykodással, álnoksággal, rosszindulattal, gonoszlelkűséggel, rossz jellemmel, elvetemültséggel” (Róm 1,29).

Isten népe közé is beférkőzött a gonosz, és megfertőzte a népet: „Mert istentelenek vannak az én népem között; guggolva fülelnek, mint a madarászok; tőrt hánynak, embereket fogdosnak. Mint a madárral teli kalitka, úgy vannak teli az ő házaik álnoksággal; ezért lettek nagyokká és gazdagokká!” (Jer. 5,26-27)

Ezért panaszkodik a próféta: „Elveszett e földről a hívő, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát. Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a bíró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt” (Mik. 7,2-3)

Még az Úr követei is a gonosz hatalmába kerültek: „A papok testülete olyan, mint az emberekre leselkedő rablóbanda: gyilkolnak a sikemi úton, galádságokat követnek el. Szörnyű dolgokat láttam Izráel házában! Ott paráználkodik Efraim, tisztátalanná lett Izráel. Pedig: „…a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő” (Hós. 6,9-10; Malak. 2,7).

Zsolt. 10,9 Leselkedik [meghajol és meglapul] a rejtekhelyen, leselkedik, [és titkon bújik meg] mint az oroszlán [a sűrűben, a bozótban], vagy az ő barlangjában, [a búvóhelyén]. Hogy elragadja a szegényt; [várja, hogy ráronthasson a védtelenre, lesi, hogy elragadhassa], és elragadja a szegényt [a nyomorultat, az elnyomottat], mihelyt hálójába foghatja azt [és megragadja és hálójába húzza összehúzva hálóját]*

*Dávid által így szól az Úr: „Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt” (Zsolt. 37,32)

Az Úr Jézus után a vallási vezetők „leselkedőket” küldtek ki: „És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenük mondta e példázatot. Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldenek ki, akik igazaknak tetették magukat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának” (Luk. 20,19-20)

És Pál apostol után is leselkedtek: „Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idő alatt, Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kísértések közt, melyek én rajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek” (Csel. 20,18-19).

Zsolt. 10,10 Lenyomja, [figyel, rejtőzik, a földre lapul] tiporja, [és megrontja, levonja] és erejétől elesnek [tőrében (dh): összetörnek, összemorzsoltatnak] az ügyefogyottak [s a gyenge, szerencsétlen, nyomorult áldozatul esik hatalmának. Bizony, ha szerencsétlen áldozatuk karma közé kerül, erejével földre tiporja, szétzúzza és összetöri].

Zsolt. 10,11 Azt mondja szívében: Elfelejtkezett [elfordult] Isten, elrejtette arczát [jelenlétét]: nem is látott soha.

[Más fordítás: Mert így szól szívében: Megfeledkezett róluk Isten! Elfordította arcát, és nem látja többé őket]*

*Dávid kiált Isten népe védelméért: „A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet. Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják. És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!” (Zsolt. 94,5-7).

Zsolt. 10,12 Kelj fel [állj elő] Úr-Isten, [Uram, ó erős Istenem] emeld fel [és magasztald fel] kezedet [és adj segítséget]; ne feledkezzél el a szegényekről [a szenvedőkről; nyomorultakról, elnyomottakról, akiket a gonoszok összetörtek]!*

*És Dávid újra és újra kéri Isten szabadítását: „Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, aki megszabadítod jobboddal a tebenned bízókat a támadóktól” (Zsolt. 17,7).

„Hogy örvendhessünk a te szabadításodban, és a mi Istenünk nevében zászlót lobogtassunk…” (Zsolt. 20,6).

Az Isten iránti bizalom megvallása: „Uram! Magas a Te kezed, de nem látják! De látni fogják, és megszégyenülnek, néped iránt való buzgó szerelmedet; és tűz emészti meg ellenségeidet”  „Erőt vészen a te kezed szorongatóidon, és minden ellenségeid kivágattatnak” (Ésa. 26,-11; Mik. 5,9).

Zsolt. 10,13 Miért szidja [(ná'ac): nevetheti, és gúnyolhatja ki,
vetheti meg, és bosszanthatja] Istent a gonosz [az Isten nélkül élő]? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta nem lesz számonkérés, úgysem áll bosszút]

 »Más fordítás: Ne gúnyolhasson téged a gonosz, Istenem! Ne mondhassa magában: „Isten úgysem büntet meg ezért soha«.

Zsolt. 10,14 Te látod ezt [a vészt, nyomorgatást, bajt és a nyomorúságot], mert te megnézed [(a): figyelemmel kíséred (ʿámál): a szenvedést, gyötrődést, vesződést, fájdalmat, kínt s a gyötrelmet]. A hamisságot [(kaʿaś kaʿas): haraggal, felháborodással (an): veszed figyelembe. Érzékeled, és észleled] a fájdalmat [a bánatot], hogy rávessed kezed [hogy kezedbe vedd azt]. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, a [(éləáh éləá'): boldogtalan, szerencsétlen, nyomorult], az árvának [a megfosztottnak, és vigasztalannak] is te vagy segedelme [segítője]*

*Dávid vallástétele: „Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja”.  Mert: „Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában” (Zsolt. 146,9; 68,6).

 Ezért tanácsolja: „Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti” (Zsolt. 37,5).

Zsolt. 10,15 Törd össze [(šáar): teljesen zúzd össze] a gonosznak [a célt eltévesztő hitetlennek] karját [az erejét, és hatalmát annyira, hogy ha keresi az ő céltévesztését, meg ne találja]. És keressed a rosszon [(ráʿ): a sikertelen, boldogtalan, szerencsétlenen] az ő gonoszságát, míg már nem találsz*

*Dávid imája. Hogy: „A bűnösök tűnjenek el a földről, és ne legyenek többé gonoszok. Áldjad, lelkem, az Urat!”(Zsolt 104,35).

 „Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot” (Zsolt. 36,10).

Zsolt. 10,16 Az Úr király mindenha és mindörökké [Jehova az Örökkévaló uralkodik időtlen időkig, az örökkévalóságon át]; a pogányok, vagyis a [népek nemzetek] kivesznek [eltűnnek] az ő földjéről, az Ő [országából]*

*Dávid így dicsőíti az Urat: „Jó az ÚR mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez. Magasztal, Uram, minden teremtményed, és áldanak téged híveid.  Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, megismertetve az emberekkel az ÚR hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét. Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart” (Zsolt. 145,9-13)

„Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt. 146,10)

„Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké” (Zsolt. 29,10)

Mózes hitvallása: „Az Úr uralkodik mind örökkön örökké” (2 Móz. 15,18)

A Krisztusról így hangzik a bizonyságtétel: „A te királyi széked [a te trónod] óh Isten örökkön örökké [megáll, és megmarad]. Igazságnak [(euthütész): egyenesség, igazságosság, jogosságnak] pálcája [(rabdosz): jogara] a te országodnak [(baszileia): királyságodnak, birodalmadnak, uralmadnak, és a te királyi hatalmadnak] pálcája [(rabdosz): jogara(Zsid. 1,8).

Jeremiás prófétán keresztül szól a hiábavaló bálványokról: „De az Úr igaz Isten, élő Isten ő, és örökkévaló király; az ő haragja előtt reszket a föld, és a nemzetek nem szenvedhetik el az ő felindulását. Mondjátok meg hát nékik: Az istenek, akik az eget és földet nem alkották, el fognak veszni e földről és az ég alól! (Jer. 10,10-11)

De:„Te Uram örökké megmaradsz (és trónodon ülsz örökké); a te királyi széked (megmarad) nemzedékről nemzedékre!” (Siral. 5,19).

 Pál apostol is az örökkévaló királyt dicsőíti: „Az örökkévaló királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké! Ámen” (1 Tim. 1,17)

És így inti Timótheust: „Hogy tartsd meg a parancsolatot mocsoktalanul, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig, Amit a maga idejében megmutat ama boldog és egyedül hatalmas, a királyoknak Királya és az uraknak Ura, Kié egyedül a halhatatlanság, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; akit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat: akinek tisztesség és örökké való hatalom. Ámen” (1 Tim. 6,14-16).

János apostolon keresztül jelenti ki magát az örökkévaló Király, aki ellen Armagedonnál gyűltek össze: „Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is” (Jel. 17,14)

 János apostol így látja az Úr Jézust eljönni, aki nem más, mint az örökkévaló Király: „És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, amit senki nem tud, csak ő maga. És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének neveztetik. És mennyei seregek követik vala őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve. És az ő szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a pogányokat; és ő fogja azokat legeltetni vasvesszővel; és ő nyomja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját. És az ő ruháján és tomporán oda vala írva az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura(Jel. 19,11-16).

Zsolt. 10,17 A szegények  [(ʿánájv ʿánáv): elnyomottak, szerencsétlen nyomorultak] kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívüket, [a bensőjüket] füleiddel figyelmezel [feléjük fordítod füledet, és kegyelmed által szivüket megváltoztattad, és imádságra hangoltad]*

*Dávid kiáltása az Úrhoz, és az elnyomottak, szerencsétlen nyomorultak buzdítása: „Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden hústest”  „Zengjetek az Úrnak, aki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit. ..nem feledkezik el a szegények kiáltásáról” (Zsolt. 9,12-13; 65,3).

Mert: „Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán

(Más fordítás: Az ÚR szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat)” (Zsolt. 34,16)

Hiszen: „Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, aki hűséggel (és igazán) hívja őt. Beteljesíti az őt félőknek kívánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket” (Zsolt. 145,18-19).

Mert azt mondj az Úr: „Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám” (Jer. 29,12-13).

Bizony az Úr: „… az igazaknak … könyörgését (és imádságát) meghallgatja” (Péld. 15,29).

Hát: „Keressétek az Urat, a míg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van” (Ésa. 55,6).

Az Úr Jézus így bátorít: „Kérjetek és (meg)adatik néktek [és kapni fogtok]; keressetek és találtok; zörgessetek [folyamatosan kopogtassatok] és megnyittatik néktek [és ajtó nyílik előttetek]. Mert [mindenki] aki kér, mind kap [és megnyeri azt, amit kér]; és aki keres, talál [és megtalálja, amit keres]; és a zörgetőnek megnyittatik [és aki kopogtat, annak ajtó nyílik]” (Mát. 7,7-8).

Zsolt. 10,18 Hogy igazságot tégy az árvának és nyomorodottnak [véded az árva, és elnyomottnak ügyét], hogy többé már ne rettentsen [és ne rettegjen] a földből való [a földből alkotott] ember. [Más fordítás: Az árvának és elnyomottnak igazságot szerzel, hogy ne hatalmaskodjék, és ne kegyetlenkedjék többé senki a földön. És hogy az ember többé ne magasztalja föl magát, és ne hozzon többé rettegést a földből való ember]*

*Dávid megvallása: „Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja” (Zsolt. 146,9)

Mert: „Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában. Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen” (Zsolt. 68,6.7)

De akik keresik az Urat, azoknak Isten így válaszol: „És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, ahová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, ahonnan számkivetettelek titeket” (Jer. 29,14)

Hogy honnan űzte ki az embert Isten, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett vala. És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerubokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját” (1 Móz. 3,23-24)

De aki megtér az Úr Jézushoz, azt visszaviszi az Úr a paradicsomba: „És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban” (Luk. 23,43)

Ott van az élet fája: „Akinek van füle, hallja, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek. A győzedelmesnek enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomának közepette van” (Jel. 2,7)