2013. március 31.

Meg van írva:


„Így van megírva: A Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül” (Luk. 24.46)


Max Lucado: Ő a szögeket választotta


14 Adósság-listánkat - amely azzal vádolt bennünket, hogy felsorolta az Isten törvénye ellen elkövetett vétkeinket — odaszegezte a keresztre, s ezáltal azt végleg eltörölte. (Kolossé, Egyszerű Fordítás)

Jézus nem csukta be a kezét, pedig megtehette volna. Látta a listát! Tudta, hogy azoknak a bűnöknek az ára halál.

Tudta, hogy az a te adósság listád. De mivel nem tudta elviselni azt a gondolatot, hogy az örökkévalóságot nélküled töltse, így a szögeket választotta. Tudta, a szögek célja az, hogy a bűneidet olyan helyre tegye, ahol az Ő áldozata elrejti, és az Ő vére befedezi azokat. Amint Jézus keze kinyílt a szögeknek, a menny ajtaja kinyílt számodra.

Max Lucado

Magyar fordítás: ahitatok.hu

AZ ELTEMETHETETLEN


(Füle Lajos verse)

Temették ólom-csüggedésbe,
hitetlenség rongyába rakva
a félelem sivatagába
Harmadnapon feltámadott!

Temették tornyos templomokba,
szertartások gyolcsai közé,
imákból készült szemfedője.
Harmadnapon feltámadott!

Temették ideológiákba,
tagadás útszéli árkába,
tudomány sziklái alá.
Harmadnapon feltámadott!

Temették gyilkos hitvitákba,
szent háborúk szennyes vizébe,
sötét élet-cáfolatokba.
Harmadnapon feltámadott!

Temetgetik ma is... Hiába.
Nem rejti el se föld, se ég már,
szív bűne, vagy ész érve, semmi,
mert Ő MAGA AZ ÉLET !


http://www.refvasvari.hu/

ISTEN ISMERI A NEVEM!


1 A hét első napján, korán reggel, amikor még sötét volt, a magdalai Mária odament a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírbolt elől. 2 Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és így szólt hozzájuk: "Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hova tették!" 3 Elindult tehát Péter és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz. 4 Együtt futott a kettő, de a másik tanítvány előrefutott, gyorsabban, mint Péter, és elsőnek ért a sírhoz.
5 Előrehajolt, és látta, hogy ott fekszenek a lepedők, de mégsem ment be.
6 Nyomában megérkezett Simon Péter is, bement a sírba, és látta, hogy a leplek ott fekszenek, 7 és hogy az a kendő, amely a fején volt, nem a lepleknél fekszik, hanem külön összegöngyölítve, egy másik helyen. 8 Akkor bement a másik tanítvány is, aki elsőnek ért a sírhoz, és látott, és hitt. 9 Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia a halottak közül. 10 A tanítványok ezután hazamentek. 11 Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint ott sírt, behajolt a sírboltba, 12 és látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol előbb
Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik meg lábtól. 13 Azok így szóltak hozzá: "Asszony, miért sírsz?" Ő ezt felelte nekik: "Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették." 14 Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. 15 Jézus így szólt hozzá: "Asszony, miért sírsz? Kit keresel?" Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: "Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hova tetted, és én elhozom." 16 Jézus nevén szólította: "Mária!" Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: "Rabbuni!" - ami azt jelenti: Mester” Jn 20,1-16.

                       ISTEN ISMERI A NEVEM!

 (A pásztor) a maga juhait a nevükön szólítja. (Jn 10,3)

Gyerekkoromban egyszer a vasútállomás peronján várakoztam az egyik nagynénémre, akinél a nyári szünidőt szándékoztam eltölteni. Soha nem találkoztam még vele, csak fényképen láttam. Hogyan fogom megtalálni őt
a kavargó embertömegben? Ekkor meghallottam a nevemet. A kiáltást
hamarosan követte a képről ismert nagynéni széles mosolya és ölelése. Újra valaki voltam a tömegben.

Valami hasonló történhetett Mária Magdolnával is a feltámadás reggelén.
A hajnali derengés még inkább szörnyűvé tette a veszteség okozta ürességet. Arcát könnyek szántották, az üres sír teljesen elszomorította. A lassan erősödő halvány derengésben az angyalok sem tűntek meggyőzőnek. Azután meghallotta, amint a feltámadott Jézus nevén szólítja: Mária!

Számomra a húsvét minden öröme, reménye és csodája megjelenik ebben a
Mária és Jézus közötti találkozásban. A halál életbe fordul, a végből kezdet lesz. De a legjobb az a felismerés, hogy Jézusban biztos lehetek afelől, hogy Isten nemcsak tud rólam, de ismeri a nevemet is. Ezt jelenti a húsvét. Krisztus azért élt, halt meg, és támadott fel, hogy tudhassuk, Isten ilyen értékesnek tart minket e világ ember-tengerében.

Imádság: Urunk, töltsd be szívünket mindennapi teendőink között a veled való húsvéti találkozás élményével. Add azt a bizonyosságot, hogy mindnyájunkat ismersz. Ámen.

Azoknak, akik látnak és hallanak, minden nap húsvét lesz.

Colin D. Harbach (Cumbria, Anglia)

http://csendespercek.hu

„Megmutatta nekik a kezét"


„...Jézus... megmutatta nekik a kezét..." (János 20:19-20)

Dr. Paul Brand, egy zseniális sebész, aki az indiai Vellore Keresztyén Orvosi Egyetemén dolgozott, ezt írta: „Majd minden nap csodálatos kezekkel dolgozom… ám az évben egy nap különleges jelentéssel bír… Amikor az egész világ a Nagyhetet ünnepli… én Jézus kezein gondolkodom… azok a kezek, amelyek annyi jót tettek, egy napon át lettek szegezve egy durva vassal… a római kivégzõosztag emberei keresztülszúrták a csuklón, épp a kéztõcsontnál, ahol az ujjakat mozgató inak haladnak és a középsõ ideg… ez a kezet megbénította, és karomszerûen összerántotta, Jézus pedig nem kapott semmilyen fájdalomcsillapítót… Késõbb az egész testsúlya kezeire nehezedett, így még több szövet roncsolódott, és még több vért veszített.

Volt vajon valaha ennél kétségbeejtõbb kép? A tanítványok, akik abban reménykedtek, hogy õ a Messiás, elbújtak a sötétben és szétszéledtek.” Ám nem ekkor láttuk utoljára Jézus kezeit! A Biblia azt mondja: „…amikor beesteledett, a hét elsõ napján, ott ahol összegyûltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: »Békesség néktek!« És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát.

 A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat.” Dr. Brand így folytatja: „Jézus úgy döntött, hogy kezein lévõ sebei örökre emlékeztessék az itt töltött idõre. Ezért hiszem, hogy Isten hallja, és megérti fájdalmunkat… mert megtartotta azokat a sebhelyeket, mint a megsebzett emberiség maradandó képmását. Õ tudja, hogy milyen az élet a földön, mert járt itt. A kezei bizonyítják.”

Vidd hát sebeidet ma Jézushoz, és engedd, hogy meggyógyítsa testedet és lelkedet!

A sír üres a kő elgördült.

FELTÁMADOTT!!


„Ti ne féljetek, mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadott!” (Mát. 28,5-6)



„…A kinek sebeivel gyógyultatok meg.” (1 Pét. 2.24)


Olyan sokszor köszöntem már meg az Úrnak, hogy a kereszten szenvedett sebei által én meggyógyulhattam, de ezeket a sebeket soha nem gondoltam igazán végig. Megköszön-tem, de nem éreztem át igazán, hogy a mi Megváltónk mit vállalt magára, mennyi szenvedést, gyötrődést – testi és lelki – fájdalmat.  És hogy mindezt azért vállalta, hogy minden gyötre-lemtől, szenvedéstől, betegségtől, vagyis az ördög minden munkájától szabaddá tegyen en-gem, és mindazokat, akik ezt hittel elfogadják.

Isten igéjében azonban megláttam azt a minden emberi értelmet felülhaladó szeretetet, amely arra indította, hogy értünk és helyettünk felvállalja azt az iszonyatos szenvedést, amelytől oly rút, nem emberi lett ábrázata, hogy sokan eliszonyodtak Tőle. (Ésa 52,10)

Megláttam a szörnyű sebeket, amiket gonosz kezek ejtettek rajta. Azt a lelki gyötrel-met, amit végig élt már a Gecsemáné kertben. Megláttam hogy a testének minden centiméte-rét sebek, szörnyű sebek borították, s én – és valamennyien, akik hiszünk az Ő megváltó, he-lyettesítő áldozatában – ezekben a sebekben nyertünk gyógyulást. Mikor elért a szívemhez ez a „…minden ismeretet felülhaladó szeretetet. (Eféz 3,19) akkor már csak leborulni tudtam az Ő lábai elé, és szívből megköszönni mindazt, amit helyettem és értem megtett, s amiről Ő maga a Szent szellem által (a Zsoltárokban, az Ó- és Újszövetségi írásokban) így tesz bizonyságot: „Az én szívem reszket bennem és a halál félelmei körülvettek engem. Félelem és rettegés esett énreám és borzadály vett körül engem” (Zsolt 55,5.6) „A halál kötelei vettek körül, a halál tőrei fogtak meg engem.” (Zsolt 18,5.6) 

Igen, Ő szomorkodott és rettegett, (Mát. 26.38) vállalva a félelmet, hogy én szabad le-gyek minden félelemtől, és félelem nélkül szolgálhassam Őt. (Luk 1,74) Gyötrődött, vállalta hogy gyötrődjön, és nyugtalanná váljon az Ő lelke, (Ján. 13.21) és békességem büntetését is Ő viselte (Ésa 53,3-5) hogy az én lelkemnek nyugalma és békessége legyen, és betölthessen azzal a minden emberi értelmet felülhaladó békességgel, amit csak Tőle kaphatok. (Fil 4,7) Szomorko-dott, vállalva, hogy a szomorúság Őt sújtsa le, (Zsolt. 69.27) hogy én örökös örömben élhessek Vele, és eltűnjön minden fájdalom és sóhaj. (Ésa 51,11) Szorongattatott, hagyta, hogy gonosz angyalok serege vegye körül, és szorongassa. Engedte, hogy körülvegyék, mint egy ostrom-lott várost, (Zsolt. 22.17) hogy fogva tartsák, gyötörjék és bántsák. Hogy megkínozzák lelkét is, azért, hogy az én lelkem felszabadult legyen, és a lelkemnek jó dolga legyen. (3Ján.2) A Szent Szellem által Ő maga mondta, hogy az Ő lelke elcsüggedt Benne. (Zsolt 42,7.8) És Vállalta ezt is, hogy az én lelkemet már semmi csüggedés el ne érhesse. És adhasson rám dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett. (Ésa 61,3)

Engedte, hogy Őt megkötözzék, és ítéletre adják azért, hogy nekem átadhassa a mennyország kulcsait, és felhatalmazzon arra, hogy amit megkötök a földön, az a mennyben is kötve legyen, és amit megoldok a földön, az a mennyben is oldva legyen. (Mát 16,19; Mát.18,18) Felhatalmazzon arra, hogy én megkötözhessem a hatalmast (Mát 12,29) az erőset (Márk 3,27) hogy  megnyissam a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjam, hogy szabadon bocsás-sam az elnyomottakat, és minden igát széttépjek (Ésa58,6) az Ő Szent Szellemének vezetésével és hatalmával.

          Hátát odaadta a verőknek (Ésa 50,6) és hagyta, hogy megostorozzák (Ján 19,1) és véres ba-rázdákat szántsanak az Ő hátán, hosszúra nyújtva barázdáikat (Zsolt 129,3) ezáltal törte össze az én terhes igámat, és hátam vesszejét, az engem nyomorgatónak botját (Ésa.9,4)

          Hagyta, hogy az Ő fejére töviskoronát tegyenek, és megcsúfolják és meggyalázzák (Mát 27,29.30) azért, hogy az én fejemre színarany koronát tegyen, (Zsolt 21,4) az én Istenem kenetola-ját. (3Móz 21,12) Tűrte, hogy nádszállal verjék fejébe a töviseket, és ezzel súlyosan megsebesít-sék az Ő fejét (Mát 27,29.30) azért, hogy az én fejemen semmiféle fájdalom és betegség ne tudjon úrrá lenni. Sőt, hogy fejemnek még egy hajszála se veszhessen el (Luk 21,18) és hogy örök öröm legyen az én fejemen, és eltűnjön életemből a fájdalom és sóhaj (Ésa 35,10)

          Oda adta arcát a szaggatóknak (Ésa.50,6), hogy arcul csapdossák (Mát 26,67; Luk.22,63.64) és oda tartotta arcát az Őt verőknek (J.Siralm 3,30) hogy arcát ököllel verjék. (Márk 14,65) Vállalta, hogy oly szörnyen meggyalázzák és megsebesítsék az Ő fejét és arcát, hogy sokan eliszo-nyodtak Tőle, oly rút, nem emberi lett ábrázata (Ésa 52,10) és nem volt az Ő ábrázata kívánatos (Ésa 53,2) az emberek előtt. Mindezt azért, hogy az én arcom ragyogjon, mint a nap, amikor fénylik az ő erejében. Az én arcom ép és egészséges legyen, és rajta az Ő dicsősége ragyog-jon, és arcom mindig örömtől ragyogó legyen. (Ésa 60,5) Hogy arcomon betegség, sérülés, vagy fájdalom úrrá ne lehessen.

Az Úr Jézus hagyta hogy halálba vigye a gyilkos indulatú beszéd, amelyről a Szent Szellem így tesz bizonyságot, az Ő szenvedéseiről beszélve: Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái. Feltátották rám szájukat mint a ragadozó és ordító oroszlán (Zsolt 22,13.14) és kiáltoztak és ordítoztak: Feszíttessék meg! (Mát 27,22; Márk 15,13; Luk 23,21.) Ezért nincsen immár semmi kárhoztatásom, (Róm 8,1) mert az Úr Jézus mindezeket értem és helyettem vállalta és szenvedte el. Ezért én már nem megyek a kárhozatra – nem  kerülök ítélet alá – hanem  átmentem a halálból az életre (Ján 5,24) Aki ellenem összegyűl, elesik álta-lam, mert meg van írva: Egy ellenem készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellenem perbe száll, kárhoztatok, mert igazság által lettem erős, s ezt az igazságot az én Megváltó Istenem szerezte meg nekem. Ő szenvedte el a halált bűneimért, és feltámadott az én megigazulásomért (Ésa 54,14-17; Róm.4,25; Zsid.2,9)

          És ment az Úr Jézus  a Golgotára, emelvén a keresztfát, amelyre gonosz kezek felfe-szítették szent testét (Ján 19,17.18) helyettem és értem – ahogy azt Isten elrendelte, hogy megtör-ténjen. (Róm.3,25) Eközben úgy hanyatlott el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor, mert térdei tántorogtak (Zsolt 109,23.24) kínjaitól és sok lelki és testi gyötrettetésétől, és ezt is vállalta. Ezért az én lábaim nem tántorodnak meg (Zsolt 66,9) és nem engedi meg az én Istenem, hogy a lábam inogjon, hanem őriz engem (Zsolt 121,3) és bátorsággal járom az én utamat (Péld 3,23) mert megszi-lárdította az én lépteimet, s ha elesek sem terülök el, mert támogat engem az én Uram.(Zsolt 37,23.24)

          Hagyta a mindenség Ura, hogy kezeit és lábait átlyukasszák, és összeroncsolják benne csontjait. (Zsolt 22,17; J.siralm 3,4) Engedte, hogy durva kezek verjenek hatalmas szegeket kezeibe és lábaiba, és az Ő szent teste függjön ég és föld között azért,  hogy az én lábaimat tágas térre állítsa, (Zsolt 31,9) és kiszélesítse lépésemet alattam, s olyanná tette lábamat, mint a szarvasé. (Zsolt 18,34.37) És Ő megszabadított, és megerősített, hogy kezemet nyújtsam a szűkölködőnek (Péld 31,20) és az Úr Jézus nevében betegekre vessem kezemet, hogy azok meggyógyuljanak megszabaduljanak (Márk 16,18) Ezért erősek az én kezeim és lábaim, és sem betegség, sem sérü-lés, sem fájdalom nem vehet erőt rajtuk.

Az Úr Jézus szemei elbágyadtak (Zsolt 69,4) és szeme világa is elhagyta (Zsolt 38,11) és szemei elsenyvedtek (Zsolt 88,10) a szörnyű kíntól, így szabadította meg szemeimet a könnyhulla-tástól (Zsolt 116,8) hogy eltöröljön Isten minden könnyet az én szemeimről (Jel 7,17) És betöltötte a törvényt, amely kimondja, hogy: Szemet szemért! (2Móz 21,24) És adta az Ő szemét az enyémért, hogy az enyém már soha el ne sötétüljön, hanem lássak messzire és világosan. (Márk 8,25)

          És az Úr Jézus vállalta azt a minden képzeletet felülmúló szenvedést, amelytől nyelve az ínyéhez tapadt (Zsolt 22,14) hogy az enyém ép és egészséges legyen, hogy az én nyelvem alatt mindig magasztalás legyen, (Zsolt 66,17) és hirdesse minden napon az Ő igazságát és dicsőségét. (Zsolt 35,28) Az én szám teljen meg minden napon az Ő dicséretével (Zsolt 71,8) és szájam beszélje az Ő igazságát, és minden napon az Ő szabadítását (Zsolt 71,15.24), hogy a szám megtelhessen nevetéssel és nyelvem vigadozással, és örvendezve mondhassam, hogy: Hatalmasan cseleke-dett velem az Úr! (Zsolt 126,2.3)

          Az Úr Jézus vállalta azt a szenvedést, amitől torka kiszáradt (Zsolt 69,4) hogy az én torkomtól eltávolítson minden betegséget és fájdalmat, hogy Isten dicsőítése legyen az én torkomban (Zsolt 149,6)

         Vállalta hogy az Ő belső részei megháborodjanak és szétolvadjanak benne (Siralm 1,20; Zsolt.22,15), hogy nekem minden belső szervem ép és egészséges legyen, és  az Ő terve szerint tökéletesen és hibátlanul működjön.

És az Ő gyűlölői így gúnyolták: Szabadítsd meg magadat és szállj le a keresztről, (Márk 15,30) de Ő engem akart megszabadítani, ezért nem szállt le a keresztről, hanem hagyta, hogy csontjai széthulljanak – amikor már izmai és a csontjait összetartó izületek, inak szétszakad-tak – annyira, hogy így szólt: Megszámlálhatnám minden csontomat. (Zsolt 22,15.18) Ezt a szen-vedést is elvállalta, hogy amikor meghallom a szabadításáról szóló jó hírt, az én csontjaim megerősödjenek (Péld 15,30) és hogy a csontjaimat összetartó, és befedő minden izület, ín és izom tökéletes épségben legyen, és tartsa szilárdan az én csontjaimat, amelyeket Ő ruházott fel bőrrel és hússal, és Ő fedezett be inakkal. (Jób 10,11) És az Úr Jézus élete látható legyen az én testemben, (2 Kor. 4.10) mert én az Ő testének tagja vagyok, testéből és csontjaiból való, (2Kor 4,10; Eféz.5,30) ezért sem csapás, sem baleset még csak nem is közelíthet hozzám. (Zsolt 91,7) Fáj-dalomnak, betegségnek nincs joga a csontjaimat összetartó inakhoz, izületeimhez, izmaimhoz és csontjaimhoz, mert az Úr Jézus már eltávolította ezeket tőlem azáltal, hogy magára vette és elhordozta azokat.

És az Ő dereka megtelt gyulladással és testében semmi épség nem maradt, (Zsolt 38,8) mert az én bűneimet – sőt  az egész világ bűnét – magára vállalta. (1Ján 2,2) Ezek súlyos teher-ként borították el, ereje felett (Zsolt 38,5) azért, hogy megmentsen és megszabadítson engem, hogy én ne legyek fáradt, sem tántorgó, és még derekam öve se oldódjék meg. (Ésa 5,27) Sőt felövezhessem derekamat igazlelkűséggel, (Eféz 6,14) ezért semmilyen gyulladásnak, fájdalom-nak nincs joga és helye az én derekamban.

Olyan szörnyű szenvedéseket élt át, amelyek következtében szíve olyan lett, mint a viasz (Zsolt 22,13)  és megtört Benne és beteg lett. (Zsolt 69,21.22) Az Ő szíve sebesíttetett meg  (Zsolt 109,22) (Ján 19,34) így gyógyította meg az én szívemet, (Zsolt 147,3) hogy az én  szívem megelevenedjen (Zsolt 69,33) és az Ő isteni élete ritmusára verjen, és én az Ő szent igéjével vallhassam, hogy szívem erős, Benne bizakodó. (Zsolt 112,7)

És a legnagyobb gyötrelem közepette így kiáltott fel : Én Istenem, én Istenem! miért hagytál el engemet? (Mát. 27.46)  Őt, Isten Fiát bűneink elszakították Istentől, szörnyű sötétség borult rá, (Zsolt 88,7) s megízlelte a szellemi halált, az Isten nélküli állapotot is. A Benne lévő világosság – az ÉLET – oltódott ki (Ezék.32,7) azért, hogy nekem örök életem legyen (1 Ján. 5.11) és mindig az Ő jelenlétében, az Ő dicsőségének fényében élhessek.

Utolsó szavaként pedig kijelentette: „…Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátotta  szellemét.” (Ján. 19.30) Így végeztetett el, hogy én vehessem az Ő Szent Szellemét, azt az örökkévaló Szellemet, amely újjászül, megszentel, (1 Kor. 6.11) és vezérel minden utamon. (Róm. 8.14) Kifizette az adósságomat, nem aranyon vagy ezüstön, hanem szeplőtelen, drága vérén váltva ki a sátán fogságából, és átvitt az Ő országába. (Kol.1,13) Hiszen dárdával döfték át oldalát és szívét, (Ján 19,34) hogy az Ő szent vérének (1 Pét. 1.19) utolsó cseppje is kihullva, eltörölje az én bűneimet, megtisztítson, megóvjon minden gonosztól, (Jel. 1.5) és utat nyisson számomra a szentélybe való bemenetelre. (Zsid. 10.19)

Ima

Istenem, a Te Felkented ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá, (Zsolt 89,39.46) megsanyargattad az Ő erejét, és megrövidítetted az Ő napjait (Zsolt 102,24) hogy hosszú élettel elégíthess meg engem, és megmutasd rajtam minden helyzetben a Te szabadítá-sodat. (Zsolt 91,16) S hogy én jó vénségben, öregen, és betelve az élettel (1Móz 25,8) tegyem le sá-toromat, a hústestemet, (2Pét 1,14) és elköltözzek, amikor az én elköltözésem ideje beáll (2Tim 4,6) hogy mindenkor a Krisztussal legyek. (Fil 1,23)

Magasztallak Istenem, amiért Jézus Krisztus testének megáldozása által egyszer s min-denkorra megszenteltél (Zsid 10,10) hogy amint Ő van, én is úgy legyek e világban (1Ján 4,17) Ál-dalak Úr Jézus, hogy egyetlen egy áldozatoddal örökre tökéletessé tettél (Zsid 10,14) és megvál-tottál a törvény átkától is, mert meg van írva, hogy: Krisztus váltott meg a törvény átkától, átokká lévén érettem. (Gal 3,13) Ezért vallhatom meg, hogy azoknak a betegségeknek sincs már sem joga, sem köze testemhez, amelyek a törvény könyvében megírattak. El kell távoznia tő-lem minden járványos betegségnek, minden gyulladásnak, láznak, kiszáradásnak, rosszindula-tú betegségeknek. (5Móz. 28.)

Szüntelen áldalak Úr Jézus, mert elvetted az én erőtlenségemet (Mát 8,17) hogy erős legyek, (1Kor 16,13)  ezért dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak Téged. (Zsolt 35,18) Áldalak Úr Jézus, mert Te hordoztad az én betegségeimet (Mát 8,17) hogy én jó egészségben legyek. (2Kor 13,11)  Légy áldott örökké Uram, amiért vállaltad, hogy megsebe-síttessél az én bűneimért, hogy én a Te sebeiddel  meggyógyuljak. (1Pét 2,24) És én örvendezek Benned drága Uram, Benned, az én szabadító Istenemben, (Habakuk 3,18) és  magasztalom a Te csodálatos nevedet Úr Jézus Krisztus, és imádlak Téged szüntelen.
Ámen!
(GyenMa)



















                                                                   

Jézusra nézve


"Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte lévő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet és az Isten trónjára ült." (Zsid. 12,2)


Az élet győz a halál felett! (Balogh Ferenc)

Megváltottatok!


„Nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén” (1 Pét. 1,18-19)


Túrmezei Erzsébet: Ének a töviskoronáról


Vannak koronák drága vert aranyból,
ragyogó, szemvakító színaranyból,
rajtuk ötvösök mesterkeze fárad.
Ámuló szemmel én mégsem csodálom,
Egyedül a  töviskoronádat!

 Vannak koronák kövekkel kivertek,
színesek, mint a friss tavaszi kertek.
De a legszebb rubinokat ott látom
égni, ragyogni napnál fényesebben
a Te tövisekből font koronádon!

 Vannak koronák... vannak...lettek... voltak.
Elgurultak, mert trónok leomlottak,
amint a századot követte század.
Csak egyet nem tud idő eltemetni:
A Te tövisekből font koronádat!

Királyok töviskoronás Királya!
Engedd, hogy én is leboruljak áldva,
s a szívemből a hála és imádat,
mint illat szálljon és dicsérve zengje
egyedül a Te töviskoronádat!

 Véred rubincseppjének ragyogása
Legyen elég nekem! Szemem ne lássa
világ virágait! Semmit ne lásson:
ott csüngjön boldog, örök ámulattal
egyedül a Te töviskoronádon.

 S ha a tövisek, ahogy téged, engem
sebeznének, segíts akkor is zengnem,
mint aki meg nem tagad, el nem árul,
inkább megpecsétli hulló vérrel
az éneket a töviskoronárul.

Hozsannázó napok I, kötet 281 old

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/jezusra-nezve.html


Akiről a Húsvét szól!


Készítette: A Biblia Az Életkönyve

Nekünk keresztényeknek, a húsvét nem a csokitojások, italok, sonkát .......ünnepe, hanem az ÚRNAK feltámadásának ünnepe.
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK !



Tanulságos történet! Az áldozati bárány


Készítette: Élő Víz

Tíz földműves együtt indult a mezőre dolgozni. Vihar lepte meg őket. Tépdeste a fák koronáit, a kerteket, a szántóföldet meg teljesen letarolta. A cikázó villámcsapások és a jégeső viharos verése ellen egy düledező templomba menekültek.

A villámcsapások hangja egyre erősödött, a korhadt gerendák recsegtek. Attól tartottak, hogy rájuk szakad a mennyezet. A földművesek méltatlankodva zúgolódtak, hogy biztosan van közöttük egy nagy bűnös. Az ő méltatlan viselkedésének a következménye az égi háború. Féltek, hogy a gyakori villámcsapások áldozatai lesznek valamennyien.
- Meg kell találnunk a bűnöst - javasolták, és túl kell adni rajta.

- Akasszuk ki kalapjainkat a templom körüli kerítésre. Akinek kalapját előbb viszi el a szél, az lesz a bűnös és átengedjük sorsának.

Megegyeztek a javaslatban. Nagy nehezen kinyitották a templom ajtaját és a tíz szalmakalapot a kerítésre akasztották. A szél egyet azonnal elkapott. Kegyetlenül és határozottan kidobták a kalap tulajdonosát is. A
szerencsétlen ember kétrét görnyedt a nagy szélben és alig tudott lábon maradni.

Csupán pár lépést haladt előre a nagy viharban, amikor óriási dörgést hallott: a templomba becsapott a villám. Porrá égett az épület és a bennlévők.

Esther Toncz: Amikor nincs több remény

2013. március 30.

Ige: A Gyógyítóról, aki minden betegség ismerője, és gyógyítója.


 „Estefelé pedig, amikor leszállt a nap, mind Őhozzá vivék a betegeseket [(kakósz): gonosz (-ul), súlyosan, nyomorúságosan, beteg, fájdalmas rosszullévőket] és az ördöngősöket [gonosz szellemtől megszállottakat; (démonizáltakat)],

És az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé [ott tolongott ajtó előtt].

És meggyógyíta sokakat, akik különféle betegségekben [nyavalyákban; bajokban (noszosz): - egy betegség, kór, fogyatékosság, rosszullét, krónikus jellegű fizikai rendellenesség az emberi szervezetben. Ártalom, baj, panasz; gyötrő, kínos betegségek] sínlődnek [gyötrődtek; gonoszul szenvedtek] vala. és sok ördögöt [ördögi szellemet; démont] kiűze [kihajított, kidobott], és nem hagyja [nem engedte] vala szólni [szóhoz jutni; beszélni] az ördögöket [ördögi szellemeket; démonokat], mivelhogy Őt (fel)ismerék” (Márk. 1,32-34)

Lukács így írja le a történetet: „Napnyugtakor mindenki hozzávitte a különféle bajokban szenvedő betegét; ő pedig mindegyikükre rátette a kezét, és meggyógyította őket. Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus” (Luk. 4,40-41)

A Máté írása szerinti Evangélium kijelenti, hogy egy Ézsaiás által mondott próféciát teljesített be az Úr Jézus: „Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst (démonizáltat), és egy szóval kiűzé a tisztátalan szellemeket, és meggyógyít vala minden beteget. Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta [(basztadzó): hord, cipel; eltávolít, elvisz. (Itt: betegségeinket Ő vette le rólunk)] a mi betegségünket. [Magára vállalta bajainkat és hordozta (eltávolította) betegségeinket](Mát. 8,16-17)  

Ézsaiás próféciája így hangzik: „…a mi betegségeinket (Ő) viselte, a mi fájdalmainkat hordozta (távolította el). Mi meg azt (hittük) gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta (hogy Istentől ostoroztatik, verettetik és kínoztatik). Pedig a mi vétkeink (hamartia: céltévesztés) miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg” (Ésa. 53,4-5)


Ott a Via Dolorozán

Az Úr harcol értünk!


„A békesség Istene pedig összezúzza a sátánt lábatok alatt hamarosan. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! (Róm. 16,20)


Az Úr Jézusban bízzál!


„Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd Ő teljesíti” (Zsolt. 37,5)


Nagyszerű bibliatanulmányozási módszerek (Második rész)


Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." Máté 4:4

Isten azt akarja, hogy szavát alkalmazzuk, és hogy engedjük, hogy az megváltoztassa életünket. Ez azonban csakis az Ő igéjének tanulmányozásával történhet.
Hogyan? Tegnap két olyan általános alapelvet osztottam meg veletek, amely alkalmazható bármilyen fajta igetanulmányozáshoz.

1. Tedd fel a helyes kérdéseket. 

2. Írd le az észrevételeidet. 

Ma még három alapelvet fogok megemlíteni.

3. Alkalmazd Isten igéjét. Elmozdulsz a "mi"-ről az "és akkor mi" felé és teszed, amit a Biblia mond. A végső célja a bibliatanulmányozásunknak az alkalmazás. Más szavakkal, hogyan fogja ez az igerész az életemet megváltoztatni? Nem nyugszunk meg abban, ha csak értjük Isten igéjét. Alkalmazni akarjuk a bibliai alapelveket a mindennapi életünkben.

A megértés alkalmazás nélkül abortusz. Megállítod a folyamatot, mielőtt még gyümölcsöt hozna. Mindaz a bibliatanulmányozás, amit végzünk semmit sem ér, ha a végén nem hasonlítunk jobban Krisztusra.

Valójában csak azt a részét hiszed el a Bibliának, amit alkalmazol is. Hiszel a Krisztus jó hírének másokkal való megosztásában? Hiszel a tized szerinti adakozásban? Teszed is ezeket a dolgokat? Ha nem teszed, akkor igazából nem hiszed el azt, amit a Biblia ezekről tanít. A legtöbbünknek nem az a gondja a Bibliával, hogy nem érti ami van benne, hanem az, hogy nem alkalmazza azt, amit igazából ért.

4. Tanulmányozd a Bibliát szisztematikusan. Ne csak véletlenszerűen. Úgy tanulmányozhatod szisztematikusan, ha igeversről igeversre, könyvről könyvre, témáról témára haladsz. Ennek ellentéte az ide-oda belekapok mód, amikor csak úgy kinyitod a Bibliát és ráböksz a helyre, ahonnan épülni akarsz. Ez nem jár olyan eredménnyel, amelyet Isten el akar érni az életedben.

5. Olvasd a Bibliát újra és újra. Ez a nagyon egyszerű tanács meg fogja változtatni az életedet. Elképesztő, hogy mennyit tanulhatsz egy igerészből, ha újra és újra elolvasod és aztan viszatérsz rá pár hónappal később. Minél többet olvasol egy részt, annál többet fogsz belől fejlődni, tanulni.

A mai napnál nincs megfelelőbb idő arra, hogy te magad is elkezd az ige tanulmányozását. Bármely módon is tanulmányozod a Bibliát, alkalmazd ezt az öt alapelvet és többet fejlődsz majd, bármely részét is tanulmányozod.


(Daily Hope by Rick Warren, 2012. Január 28.)

http://napiremeny.blog.hu/2012/02/04/nagyszeru_biblia_tanulmanyozasi_modszerek_masodik_resz
 

Hit és képzelet (2)


Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott." (Jeremiás 23:16)

Jézus azt mondta: Kérjetek, és adatik nektek..." (Máté 7:7). Ez az ígéret azonban csak abban az esetben érvényes, ha összhangban van Isten akaratával az, amit kérsz (ld. 1János 5:14). Amikor egy szerzõdést írsz alá, nem engedheted meg magadnak, hogy nem olvasod el az apró betûs részt. Ha pedig az álmodról van szó, nem teheted meg, hogy figyelmen kívül hagyod a valóságot. Ha mégis így teszel, a valóság falába fogsz ütközni. Ha Isten álmot ad neked, megad minden szükségeset a valóra váltásához. Minél valóságtól elrugaszkodottabb az álom, annál nagyobb kísértést érzel arra, hogy olyan dolgokra számíts, amik nincsenek hatalmadban (például a szerencsére). Egyensúlyt kell találnod az álom vakmerõsége és a valóságos helyzeted között.

Igaz, hogy meg kell próbálnod elérni olyasmit is, amirõl eddig azt hitted, nem vagy rá képes, de ugyanakkor, amit teszel, azt a saját erõdre és az irányításod alatt álló más tényezõkre kell alapoznod. Ha azok a dolgok kezdenek egyre jobban foglalkoztatni, amikre nem bírsz befolyással, akkor egyre kevésbé fogsz fejlõdni azokban a dolgokban, amelyek hatalmadban vannak. Ilyenkor pedig fantáziavilágban kezdesz élni.

Amikor Isten ad neked álmot, akkor az a te erõdre van szabva. Catherine B. Hales mondta: Húszas éveinket azzal töltjük, hogy felfedezzük mindazt a sok száz dolgot, amik lehetnénk. Amikor azonban elérünk harmincas éveink érettségére, elkezdjük azt is felismerni, mi minden nem leszünk soha. A feladatunk az, hogy elérve negyvenes éveinkbe, és azon is túl, a kettõt összeillesszük - tisztában legyünk mind a képességeinkkel, mind a határainkkal - és legyünk a legjobbak, amik csak lehetünk."

www.maiige.hu

Biztosan számíthatsz rá!


Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban" (Zsolt 46,2).

Nem sokat ér az olyan segítség, amelyik éppen akkor hiányzik, amikor szükség volna rá. Az otthon felejtett horgony nem segít a tengerészen a vihar órájában. Hiába volt valamikor pénze az adósnak, ha most követelnek rajta egy összeget. Nagyon kevés a biztos segítség"-nek nevezhető földi támogatónk. Az ilyenek rendszerint messze vannak, amikor szükségünk van rájuk, és még messzebb, ha már egyszer igénybe vettük segítségüket. De az Úr, a mi Istenünk mindig jelen van, amikor keressük, jelen van, amikor szükségünk van rá és akkor is, ha már többször is igénybe vettük segítségét.

Sőt, Ő több mint segítség! Biztos segítség! Biztosabb, mint a legjobb barátunk, mert Ő velünk van minden szükségünkben, biztosabb, mint mi magunk, mert mi néha elveszítjük a fejünket, Ő azonban mindig tudja a megoldást. Rá mindig számíthatunk, érezzük támogatását, együttérzését minden bajunkban.

Rá most, ebben a sok bajjal küszködő korban is biztosan számíthatunk. Bízzunk hát Benne! Oltalmunk Ő, rejtőzzünk el Benne; erősségünk Ő, erősödjünk meg Benne. Segítségünk Ő, támaszkodjunk rá, biztos segítségünk Ő, próbáljuk ki ezt most mindjárt! Egy pillanatig sem kell aggodalmaskodnunk vagy félnünk. A Seregeknek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk" (46,12).

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Jövel Uram, jövel Uram....flv

Guti Tünde: KIT KERES ISTEN?


„De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres az Ő imádóiul.” János 4:23.

Jézus megmondta, hogy az Atya olyan embereket keres, akik Őt szellemben és igazságban imádják. Ez igazságban és szentségben járást jelent. Nem testi indulatok és érzelmek szerint, hanem szellemben. Nem tévelygésben, csúsztatásokban, ábrándozásokban, hanem igazságban. Nem képmutatásban, hanem egyenességben. Az ilyen imádóknak átlátszó a szíve. Ilyeneket keres Isten az Ő imádóiul.

Némelyek megpróbálják testies módon, meggondolatlanul és igaztalanul imádni az Urat, de ezt a hódolatot nem fogadja el az Atya. Nagyon keményen elutasította saját népének a közeledését is:

„Gyűlölöm, megvetem ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm összejöveteleitekben... Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom!

Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővízű patak!”Ámós 5:21, 23-24.

Istenfélelem nélkül lehetetlen Őt tiszta szívvel imádni! Emlékezzünk azokra az emberekre, akiket a Biblia egyetlen szóval így jellemez: „igaz”.

Az egész életünk imádás, az ünnepekkel és a hétköznapokkal együtt, ha igaz emberként élünk, az Úr tetszése és nem emberi elvárások szerint.

Isten keresi az ilyen embereket! Az igaz királyokról ezt a fontos megjegyzést hagyta ránk a Biblia:

"Azt tette, amit helyesnek és jónak lát az Úr."

 „Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?” Zsoltárok 14:2.

Kortól, nemtől, fajtól függetlenül bárki lehet imádó, ha igaz a szíve Isten előtt. Ő keresi és szemmel tartja az Őt félőket, és csodálatos közösséget alakít ki velük.

„Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelõi, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték Ő elõtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az õ nevét.” Malakiás 3:16.

2013. március 26.                             


Pásztor Chris: A Hit Megragadja A Szellemi Valóságot


Készítette: József Balogh

A hit pedig a reménylet dolgoknak a valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.(Zsidók 11:1).

Kolossé 1:13 elmondja nekünk, hogy mint hívők megszabadíttatunk a sötétség hatalmától, és át lettünk vitetve az Isten drága Fiának Királyságába.
Ezért nekünk meg kell tanulnunk hogyan, működjünk hatékonyan a szellemi
királyságban. Efézus 1:3 tudatja velünk, hogy abban a királyságban, Isten
megáldott bennünket minden szellemi áldással. Ez magába foglal mindent, ami
szükséges az Istenfélő élethez (2 Péter 1:3), mindezek az áldások megvannak a
szellemi birodalomba.

Ezek szerint a te gyógyulásod, bővölködésed, sikered, és győzelmed már kész valóságok a szellem birodalomba. De hogyan tudnánk mindezeket a szellemi valóságokat, ebben a természetes életbe áthozni és valóságossá tenni azokat? Itt jön be a te hited.

Mi a hit? A hit az emberi szellem válasza Isten Igéjére. Megemlékezvén arról, amit Jézus mondott a Szent Szellemről, az hogy Ő el fog vezetni minden igazságra, mert Ő az Igazságnak ama Szelleme.

Ez azt jelenti, hogy a Szent Szellem teszi valóságossá az Istennek Igéjét a
számunkra. Ezért a te cselekvéseid a válaszod azokra az igazságokra, amiket az
Isten Igéjében látsz ez maga a hit. A hit cselekszik az alapján az igazságok
alapján, amit a Szent Szellem meghatároz a számunkra, megértvén annak a
valóságát, a szellemi királyságot, amihez tartozunk, és alkalmazzuk őket a
természetes világban. Más szavakkal, amikor az egészségedről beszélsz,
gyógyulásról, bővölködésről, és dicsőséges életről Krisztusban, te nem csupán
próbálkozol, hogy tégy valamit megtörténté, hanem inkább a meglévőnek
valóságában jársz a szellem birodalmában, ami hozzád tartozik.

Ima
Mennyei Atyám, köszönöm neked a te Igédnek erejét és a Szent Szellem szolgálatát az életemben. Köszönöm, hogy megvilágosítottad a szellememet, hogy tudjam és felfogjam az én örökségemet Krisztusban, annak tudatában, hogy én legyőztem a világot és annak rendszerét, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Zsidók 11:1-3; Zsidók 11:6

Dr-Kováts György: BÁTORSÁG!


Péld 28:1 Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.

Egy jó bemutatás a nehéz időkre. Minden azon fog múlni, mi lakik a szívedben. A környezeted lehet, hogy fenyegetőnek tűnik. A helyzetről sokan rosszat mondanak. A kilátások – sötétek. Sokan feladják, visszafordulnak. Még többen beszélnek erről. Minden reménytelennek látszik. Ki fog győzni? Az, aki bátor. Akinek a szívében bizalom lakik a Mindenható Isten felé. Ezek a bátrak, és ezek lesznek a bátrak minden időben.

A bátor szó – a bátah – bizalmat is jelent. Azt jelenti, hogy megbízol Istenben, teljes szívedből, és ezért tudod, hogy soha (SOHA!) nem vagy egyedül, nem fog magadra hagyni téged. Soha nem kerülsz megoldhatatlan helyzetbe. Soha nem fog kiszolgáltatni az ellenség dühének, még akkor sem, ha teljesen így látszana minden. Ő veled van minden napon a világ végezetéig – ha Te Őt választottad, és letetted a voksod Őmellette, kimondtad, és ragaszkodsz hozzá, hogy Ő a győztes, és soha nem fordulsz el Tőle, semmilyen felkínált dologért, helyzetért. Ha „megvallod” Őt, Ő is vallást tesz rólad, Isten angyalai előtt, akik bármilyen helyzetben szabadítást tudnak hozni a mennyből számodra. (Mt 28,20. Jel 12,11. Lk 12,8. Zsid 1,14.)

Zsolt 84,13: „Seregeknek Ura! Boldog ember az, aki BÍZIK benned.”
Zsolt 91,2: „Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem őbenne BÍZIK!”
Zsolt 112,7: „Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban BIZAKODÓ.”
Zsolt 115,11: „Akik félitek az Urat, az Úrban BÍZZATOK; az ilyenek segítsége és pajzsa ő.”
Zsolt 125,1: „Akik BÍZNAK az Úrban, olyanok, mint a Sion hegye, amely meg nem inog, örökké megáll.”

A Húsvétról


Készítette: Adoremus (könyörgés)

Nekem a húsvét nem a nyuszi,nem a tojás,nem a locsolás.
Nekem a húsvét a feltámadás.
Egy új élet kezdete
Nekünk is fel kell ébredni,ahhoz,hogy feltámadhassunk.
ÁLDOTT ÜNNEPET KÍVÁNOK!



Mike Duo - Megtört a teste !

Kenneth Copeland: Ásd bele magad a szövetségbe


Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

E pohár amaz új szövetség az én vérem által. (1Korinthus 11,25)

Új szövetség. Legtöbbünk számára ismerős kifejezés. De tudjuk-e, valóban mit jelent?
Ha tudnánk, mindannyian hitóriások lennénk. Ahelyett, hogy küszködnénk, és próbálnánk elhinni Isten ígéreteit, olyanok lennénk, mint Ábrahám, aki „erős volt a hitben… és teljesen elhitte, hogy amit Ő ígért, meg is cselekedheti” (Róma 4,20-21).
Ez a bizodalom töltötte el Ábrahámot, amikor Isten szövetséget kötött vele. A miénkhez képest ez rosszabb szövetség volt, olyan, amit állatok vérével kötöttek. Mégis a kétkedő Ábrahámot a hit atyjává tette. Miért? Mert Ábrahám megértette a szövetség jelentőségét.
Tudta, hogy ha belép a vérszövetségbe, akkor teljesen és örökre átadja magát valaki másnak. Ha ezt megteszed, többé semmi nem lesz csak a te birtokodban. Minden, ami voltál, amid volt, vagy amid lesz, egyenlő mértékben a szövetségesed tulajdonává is válik.
Ábrahám idejében a szövetségkötés szertartása alatt a felek kicserélték egymással a köntösüket – ezzel mindegyik fél átadta a hatalmát a másiknak. A fegyvereiket is kicserélték, mintha ezt mondanák: „A te ellenségeid most már az én ellenségeim. Úgy harcolom a te harcaidat, mint a sajátomat.” Átsétáltak az áldozati állatok vérén, és kijelentették az egymás iránti, halálig tartó hűségüket.
Amikor Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, Ábrahám tudta, hogy többé nincs helye a kétségnek. Isten bebizonyította, hogy mennyire vágyik arra, hogy az Istene legyen. Mindenét neki adta, és olyan kapcsolatban kötelezte el magát Ábrahám iránt, amit nem lehetett feloldani. Ábrahám megértette a szövetség súlyát. Egyszer és mindenkorra meggyőzte őt arról, hogy Isten ígéreteiben megbízhat. A lelke horgonyává vált.
Te is olyan hitóriás akarsz lenni, mint Ábrahám? Akkor ásd bele magad az Istennel kötött szövetségedbe! Tanulmányozd ezt az Igében! Hadd mutassa meg neked a Szent Szellem, mi történt valójában, amikor Jézus feláldozta magát, hogy létrehozza a szövetségedet Istennel. Hadd mutassa meg, mit jelent, hogy neked adta a nevét (János 16,23), a hatalmát (Máté 28,18-20) és a fegyverzetét (Efézus 6,10-17).
Ha egyszer megérted, mit értett Jézus azon, hogy „E pohár amaz új szövetség az én vérem által,” az életed soha többé nem lesz ugyanaz.
Igei olvasmány: Zsidó 10,1-23

Kenneth Copeland

A legnagyobb szeretet


Készítette: Keresztény szépségportál


Nincs nagyobb szeretet annál, mint mikor valaki életét adja barátaiért.

Biblia (János 15:13)
www.keresztenyszepsegportal.hu



Hit Gyülekezete - A Te Szemed vigyáz

2013. március 29.

Isten fest.

Örökké áldom dicsérem

Az Úr az igaz Isten!


 „Ismerd hát föl, hogy az Úr, a te Istened az igaz Isten, a hűséges Isten, aki szövetségét és szeretetét az ezredik nemzedékig megőrzi azok iránt, akik szeretik és megtartják parancsait” (5Móz. 7,9)


Könyörgés


„Szorult helyzetemből adj nekem kiutat, könyörülj rajtam, hallgasd meg imámat!” (Zsolt. 4,2)



Az emberi szív


Mint a vízben egyik orca a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat” (Mát. 15,18; Péld. 27,19)


Hálaadás: a békességhez vezető út


4,6 Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. (Filippi)

Valószínűleg már olvastad ezt a bibliaverset. Most szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy hogyan alkalmazd a gyakorlatban.

Tegyük fel, hogy a munkahelyeden egyike vagy azoknak, akik előléptetésre várnak, és másnap fog kiderülni, hogy megkapod-e. Nagyon szeretnéd ezt az előléptetést, mert az több bevételt jelentene a családodnak. Este, amikor lefekszel, csak forgolódsz és hánykolódsz az ágyban, nem tudsz aludni. Elkezdesz imádkozni: „Atyám, kérlek, vedd el az előléptetéssel kapcsolatos aggodalmaimat. Adj nekem hitet.” Egy óra múlva még idegesebb vagy, mint valaha. Úgy tűnik, Isten nem válaszolta meg az imádat.
Hogy lehet? Úgy, hogy nem Isten szerinti módon tetted a dolgokat.

Inkább valahogy így imádkozz: „Atyám, az előléptetéssel kapcsolatos minden aggodalmamat a Te szerető kezedbe helyezem, mert Te szeretsz és törődsz velem.” A Biblia azt tanítja, hogy minden gondunkat vessük az Úrra, mert neki gondja van ránk (1 Péter 5:7). Azután így folytasd: „Atyám, szeretném azt az előléptetést.” Teljesen rendben van, ha ilyet kérsz Tőle. És most jön a legerőteljesebb rész: a hálaadás. Hálaadással fejezd be az imádat. Köszönd meg Istennek a hűségét.

Valami ilyesmit mondj: „Atyám, akár megkapom azt az előléptetést, akár nem, hálás vagyok, hogy Te mindig gondoskodsz rólam és a családomról, és többet adsz a szükségesnél. Te, Aki táplálod az ég madarait, és öltözteted a mező liliomait, gondoskodni fogsz rólunk. Ezért nem aggodalmaskodom tovább az előléptetés miatt. Te vagy minden áldásom forrása (Máté 6:30, Filippi 4:19).

Ha így imádkozol, akkor egyszerre csak azon kapod magad, hogy már nem vagy az előléptetésed rabja. Én ezt a hálaadás terápiájának hívom. Minél jobban ismered Isten Igéjét, annál több mindenért tudsz hálát adni. Minél hálásabb vagy, az Ő békessége annál inkább fog uralkodni a szívedben. És aztán észre sem veszed, itt a reggel! Még arra sem emlékszel, mikor aludtál el. Isten békessége uralkodik a szívedben.

Kedves barátom, bármi is aggaszt, vidd az Atya elé imában, és a hálaadáson keresztül békesség fogja betölteni a szívedet!

Joseph Prince
Magyar fordítás: ahitatok.hu
http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/176-halaadas-a-bekesseghez-vezeto-ut.html

ÉLETVÁLTOZÁSOK


1 Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért! 2 Minek adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni? Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni, élvezni fogjátok a kövér falatokat! 3 Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok! Örök szövetséget kötök veletek, mert hűséges maradok Dávidhoz. 4 Tanúvá tettem őt a népek között, fejedelemmé és parancsolóvá a
nemzetek fölött. 5 Te pedig olyan népet hívsz, melyet nem is ismersz, és olyan népek
futnak hozzád, amelyek nem ismertek: Istenedért, az ÚRért, Izráel Szentjéért, aki dicsővé tesz téged. 6 Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!
7 Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. 8 Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. 9 Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. 10 Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza,
hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, 11 ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. Ézs 55,1-11.

                          ÉLETVÁLTOZÁSOK

"Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!" S ekkor eltávozott tőle az angyal. (Lk 1,38)

Mint minden fiatal, házasság előtt álló leánynak, Máriának is bizonyára voltak tervei és álmai. De hirtelen minden megváltozott az életében egy különleges látogatás hatására. Ez a látogató Gabriel arkangyal volt. A hírt hozó angyal olyan hatalmas újsággal érkezett, amelyet Mária soha életében nem kapott: ő lesz a világot megváltó Jézus Krisztus szülőanyja. Bár kérdések merültek föl benne, Mária nem állt ellen annak a nagy változásnak, ami attól a perctől fogva az egész életére hatással volt. Sőt, Isten elé járulva, ezt mondta: "Íme, az Úr szolgálóleánya."

Valószínűleg, mi nem találkozunk angyali hírnökökkel és olyan horderejű hírekkel, amelyekkel Mária, de változásokkal annál inkább. Néha nagyon nagy változásokkal kell szembenéznünk. Terveket, álmokat szövünk, és valamelyik valóra is válik, de ekkor hirtelen történik valami, és minden megváltozik.

Néha nehéz elfogadni a változásokat. Úgy szeretnék szembenézni velük, ahogy Mária, bízva Isten munkálkodó erejében még akkor is, ha zavar és nyugtalanság vesz körül. Bár Isten útjai nem a mi útjaink, Isten gondolatai nem a mi gondolataink, mégis bízhatunk szeretetében és
örökkévaló jelenlétében.

Imádság: Istenünk, akár terveink szerint mennek az élet dolgai, akár nem, segíts elfogadni azt, amit te szeretnél tenni bennünk és általunk. Jézus nevében kérünk. Ámen.

Az élet zavarai között is bízhatunk, hogy Isten cselekszik.

Elina da Silva Dornelas (Rio de Janeiro, Brazília)

További információ: 
http://csendespercek.hu

MIT TEGYÜNK ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT?


"Vessed az Úrra a te terhedet" (Zsolt 55,23).

Különbséget kell tennünk helyes és helytelen teherhordozás között. A bűnnek és kételynek a terhét sohasem kellene hordoznunk, de vannak terhek, amelyeket Isten helyezett ránk, amiket nem is szándékozik levenni rólunk; azt szeretné, ha azokat Őreá tennénk vissza. "Vessed az Úrra a te terhedet." Ha Istenért munkálkodunk és közben nem maradunk közösségben vele, a felelősség érzése nyomasztóan nehezedik ránk; de ha visszatesszük Istenre, amit Ő helyezett ránk, akkor leveszi a felelősségérzet súlyát azáltal, hogy nyilvánvalóvá teszi jelenlétét, hatalmát.

Isten sok munkatársa indult el a szolgálatba nagy bátorsággal és tiszta szándékkal, de Jézus Krisztussal nem volt bensőséges kapcsolatuk és csakhamar összeroppantak. Nem tudtak mit kezdeni a teherrel, belefáradtak a hordozásba; az emberek pedig azt mondják: "Milyen elkeserítő vég ilyen kezdet után".

"Vessed az Úrra a te terhedet." - Eddig magad hordoztad az egészet, tedd most nyugodtan Isten vállára az egyik végét. "Az uralom az Ő vállán lesz" (Ézs 9,6). Add át Istennek, amit rád helyezett; ne dobd el magadtól, hanem tedd Őrá saját magaddal együtt és a súly könnyűvé válik a közös hordozásban. De soha ne szakadj el a terhedtől!

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Te vagy a legfőbb kincsem

Hálaadás


 „Hála pedig az Istennek, aki mindenkor DIADALRA VEZET minket a Krisztusban, és az Ő ismeretének illatát minden helyen megjelenti miáltalunk.” (2Kor 2,14.)


Tekints úgy Istenre, mint egy jó apára


A hit, az hinni abban, hogy egy jó Istenünk van, aki megvéd és gondoskodik azokról, akik bíznak benne. Emlékszel a tékozló fiú példázatára? 
(Lukács15:11-32) Jézus azért osztotta meg ezt a történetet, hogy bemutassa, milyen jó a mi mennyei Atyánk. Az önfejű fiú eltékozolta apja örökségét, majd úgy döntött, hogy hazamegy és megkéri az apját, hadd legyen a szolgája.
De mielőtt hazaért volna, az apja meglátta őt messziről, elé rohant és magához ölelte. Ahelyett, hogy felfogadta volna szolgájául, az apa odafordult a szolgáihoz és azt mondta, "Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira, és előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vigadjunk!"
Viszont, amikor az idősebb fiú hazatért a munkából és meghallotta az ünneplést, dühös lett és nem volt hajlandó belépni a házba. Amikor apja kijött megkérdezni tőle, hogy mi volt a baj, az idősebb fiú így panaszkodott: "Íme ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecske fiat, hogy az én barátaimmal vigadjak. Mikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot."

Figyeld meg, mit mondott az apja: 
"Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd! Vigadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott."

Látod milyennek vélte az idősebb fivér az apját? Egy kemény és fukar embernek látta. Azt gondolta, dolgoznia kell azért, ha valami jót akar kapni az apjától. Nem vette észre, hogy már eleve rendelkezik az örökséggel! Levághatta volna bármikor a hízott tulkot, ha épp ünnepelni akart volna!
Mint az apa a példázatban, Isten már adott neked örökséget Krisztusban.
Ne hagyd ki ezt az élvezetet amiatt, 
mert kételkedsz Isten jóságában, vagy amiatt, 
mert azt hiszed, hogy meg kell dolgoznod érte. 


Lásd meg az Atya szerető és jóságos szívét irántad, és ünnepeld az örökséged már ma!

"Az apja erre így szólt hozzá: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd”
Lukács 15:31 WBHU

Joseph Prince

Dr-Kováts György: HELYÉN MONDOTT IGE-1.


Péld 25:11 [Mint az] arany alma ezüst tányéron: [olyan] a helyén mondott ige!

Arany alma – ezüst tányéron: érték, kincs, ami megbecsülésre méltó, kívánatos. Ilyen a helyén mondott Ige.

Van ige, amit nem a helyén mondanak? Van, ami nem olyan, mint az arany alma, ezüst tányéron? Igen. Nem minden ige van a helyén kimondva.
Van, aki „bunkózásra” használja az igét. Amúgy is ki van borulva a testvéred, vigasztalásra vágyik, megerősítésre, továbblendítésre? S te odamész és elkezded „oktatni” az igével? Ez nem helyén mondott ige. Még az is lehet, hogy úgy felbosszantod, hogy rosszakat fog mondani. Hagyd, és engedd, hogy az az ige szóljon, ami ott építeni fog. Vannak megerősítő igék is. Van ige, ami olyan vigasztalást ad, hogy hálás lesz érte, ha emlékezteted rá. Keresd az Urat, hogy a helyeset adja, mutassa meg, mit mondj. A te Urad az igék tárháza felett rendelkezik. A megfelelőt tudja minden helyzetre megmutatni, s az az ige építeni fog, erősíteni, irányba állítani, és továbblendíteni. Olyan lesz, mint az arany alma, ezüst tányéron. Mert a helyén fog szólni. Istentől.

A helyén mondott ige, hitet támasztó ige. Olyankor szól, amikor pont arra van szükség. A testvéred elkapja, megragadja, és megszólal benne a hit szava. Mondd az igét, és hitet támaszt. A helyén mondd a megfelelő igét, és az a hit fog feltámadni, ami hegyeket mozdít el a helyéről.

Amikor Vald Péter a 12. század végefelé, meghallotta a tékozló fiú történetét, úgy megragadta, hogy egész életére odaszánta magát az Úrnak. Azt mondta: „én nem akarom ugyanezt a hibát elkövetni”. S odaadta mindenét az Úrnak. A szó szoros értelmében mindenét pénzzé tette, és az igehirdetés, a misszió mentőszolgálatára szánta oda teljes életét. Gazdag kereskedő volt, de innentől vagyona a Biblia sokszorosítására és missziói küldetésre szolgált. S egy olyan ébredés indult el általa, ami évszázadokon át tartott, egész Európára kihatott, és a legerőteljesebb üldözéseket is kibírta. Nálunk, Magyarországon is, a legkorábbi Bibliafordítások egyike köszönhető a valdens keresztényeknek. S mindez a sok kincs, érték, honnan indult? Egy „helyén mondott igéből” indult el, ami megfelelő szívbe hullott, és hitet tudott támasztani. Mint az arany alma, ezüst tányéron, olyan a helyén mondott ige. Érték, kincs, kívánatos, megbecsülésre méltó. Pótolhatatlan. Mert Isten mondja.

Az Úr Jézus megtanít, mi van a helyén, és mi nincs. Ha figyelsz Rá, és nem okoskodsz, nem akarod mindenképpen „magadat előtérbe helyezni”, (nem te akarsz az „okos” lenni), akkor tudja jelezni neked, hogy ez, vagy az az ige, most KELL-e, vagy éppen EGYÁLTALÁN NEM kell.

Van, hogy valami „elvileg” teljesen odaillik, de ha kimondod, az ellenkezőjét váltja ki. Inkább bosszant, mint épít. De van, ami annyira vadnak tűnik, hogy semmiképpen nem mondanád, s az Úr mégis világosan jelzi, hogy mondd. Ez fog életet hozni. Még akkor is, ha eleinte talán megütközést kelt.

Van, amikor az ige úgy „akad” az emberbe, mint bogáncs a zoknidra. Elkíséri, mindig ott van, újra és újra eszébe jut, ha akarja, sem tudja eltávolítani magától. Ilyen az Ige. Dolgozik. Munkát végez a szívben.

A te szereped hármas: (1) elmondod az igét; (2) imádkozol érte, hogy hasson. Újra és újra imádkozol. Nem adod fel. Tudod, hogy elmondtad, és az Ige dolgozik, és nem fog üresen visszatérni. Ezért imádkozol, hogy ez megtörténjen. (3) s közben éled az igét, élsz, és példát adsz ezzel, megerősíted az ige hatását a másik emberben. Ezt a hármat tudod tenni. S az Ige dolgozik. Mert helyén mondott ige, és akkor is érték, ha azt most, ebben a pillanatban még nem látja, akinek mondtad.